Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 3. szám - A bányatársládákba befizetett járulékok visszakövetelhetők-e?

192 D? SCHUSTER RUDOLF A BÁNYATÁRSLÁDÁKBA BEFIZETETT JÁRULÉKOK VISSZAKÖVETELHETŐK-E ? Irta: Dr. SCHUSTER RUDOLF. Mindig, midőn a munkaadó és a munkás közt vita támadT nehéz e vitát szigorúan jogászi szempontból és jogászi érvekkel elbírálni, mert mindig belevegyül a kérdésbe egy valami, mivel a birónak mai nap számolnia kell; a nemzetgazdaságnak két fő-tényezőjét, a tőkét és a munkát látjuk egymással harczban, ugy hogy ily kérdések csakis helyes szocziológiai elvek szem előtt tartása mellett oldhatók meg, vagyis ugy, hogy a jus strictum kénytelen konczessziókat tenni abból a czélból, hogy azt a harczot enyhítse, az ellentéteket kiegyenlítse. Ezért gyakran nem alkalmazzuk a különben feltétlenül helyes szerződési szabadság elvét, mivel különben a gazdaságilag gyengébb fél legritkább esetekben tudná igényét sikerrel érvényesíteni. De hol legyen a határa e konczessziónak ? Ez a nehéz kérdés. Tulsok konczessziót tettek már némelykor. Ugy hiszszük, hogy jelen kérdésünkben konczessziót az egyes javára tenni nem lehet és igy ellentétben vagyunk a kir. Curiának alább ismertetendő egyik ítéletével, melyben az «osztó igazság» nevében konczesszió tétetett. A bányatársládák — a mint tudjuk — pénztárak, melyeknek rendeltetésük a segélyre szoruló bányamunkásnak segélyt, az özvegynek és árváknak gyámolitást nyújtani (bányatörvény 210. §.). Minden bányabirtokos köteles törvénynél fogva ily társládákat létesíteni és egyszersmind a bányatörvényben (212. §.) előirt közelebbi módozatok mellett alapszabályokat készíteni, melyek felsőbbhatóságilag jóváhagyandók. Kétségtelen tehát, hogy oly jóléti intézménynyel állunk szemben, melynek létesítése nem függ a munkaadó tetszésétől és a járulék befizetése sem függ a munkás jóakaratától, hanem