Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 2. szám - Porosz törvényjavaslat a hitbizományokról

1Ó0 SZEMLE. SZEMLE. — Vvlassics Gyula a közigazgatási bíráskodás elsőfokú s\erve\cséwl. A T'agy. kir. közigazgatási bíróság ez évi január 17-én tartott első teljesülése alkalmával Wtassics Gyiua, a közigazgatási bíróság elnöke a közigazgatási bíráskodás elsőfokú szervezéséről következőképen nyilatkozott : «Az egyfokú egyetlen közigazgatási bírósággal a jogállam föltétlenül teljesítendő követelményeit kielégíteni nem lehet, meri ha a bírói védelmet akár valamennyi, akár nagymennyiségű kontencziózus ügyre kiierje-zt<k : azt egyfokú bíróság csak szervezeti monstrum mellett bírhatná el, de ekkor is prekárius eredménynyel. Csak többfoku bíráskodásra lehet bízni a kontencziózus ügyek egész, vagy kiszélesített területen a bírói védelem szervezetét. Itt nincs más megoldás, mint a közigazgatási biráskodás elsőfokú szervezését létesíteni kell. Létesíteni ugy a pénzügyi, mint az általános közigazgatási biráskodás külön igényeinek megfelelő módon. Itt is nézetem szerint a felsőfokú közigazgatási bíróság életképességének elengedhetetlen f ölté tele az, hogy az apró jelentőségű ügyek elintézésétől mentesítve legyen. Szükséges, hogy a csekélyebb jelentőségű ügyek bizonyos perjogi és szervezeti garancziák mellett az alsófoku bíráskodásban végleges elintézést nyerjenek, mert mihelyt semmiségi panasz, vayy revízió czimén az ügyek az alsófoku bíróságtól a felső közigazgatási bíróság elé lennének terelhetők : akkor ezeknek a jogorvoslatoknak a kapuján tör be a túlterhelő anyag. Természetesen nem kívánom itt kizárni a jogegység szükségszerű biztosítékait.» — Jogállam. Balogh Arlur kolozsvári egyetemi tanár ez év január 12-én tarto'ta székfoglaló előadását a Magyar Tudományos Akadémián, melynek tárgyául a jogállamot választotta. A tudós szerző ez alkalommal azokért az eszmékért szállt sikra, a melyekért mi is harczolunk, ennélfogva érdekesnek tartjuk az előadásnak egy önálló részét folyóiratunk élén közölni. — A középeurópai közgazdasági egyesület közgyűlése. A középeurópai közgazdasági egyesület január és ó-án tartotta Budapesten értekezletét. Az értekezleten az egylet legkiválóbb vezéríérfiai vettek részt. A tárgyalásokat Wekerle Sándor vezette. Itt volt Wolf berlini tanár is, az egyesület megalapítója és Klein nyug. osztrák igazságügyminiszter. Mint rendesen, ugy ez évben is oly közgazdasági kérdések voltak a megvitatás középpontjában, a melyek a jogszabályok módosításával is szoros összefüggésben állanak. A középeurópai közgazdasági egyesület e logszabályok egységesítésével törekszik a közgazdasági kapcsolatok élénkebbé tételére. Legutóbb a csekktörvényhozás egységesítésével foglalkozott, majd a végrehajtás és jogsegély biztosítását tűzte ki czéljául. Az ez idei konferenczia főleg a kereskedelmi társaságok és a tisztességtelen verseny jogi szabályozásával foglalkozott. Az elfogadott határozati javaslatokból kitűnik, hogy itt is az egységesítés irányzata jutott diadalra, még pedig különösen Németország modernebb és fejlettebb hiteltörvényhozásának mintájára. Hazai szempontból ez különösen a korlátolt felelősségű társaságok meghonosítására és a részvénytársasági reform irányára fog befolyást gyakorolni.