Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 2. szám - Porosz törvényjavaslat a hitbizományokról

KÜLFÖLDI JOGÉLET Hazai jogunktól eltérőleg a hitbizományi vagyont terhelhetik oly jelzálogvagy telekadósságok, a melyeket a hitelező fel nem mondhat (2. §.); A hitbizományi ingatlan minimuma 300 há, melynek legalább 10,000 márka évi tiszta jövedelmet kell hoznia (3. §.). A mezőgazdaság czéljára szánt hitbizomány ingatlan minimuma 2500 há, de az erdőterület nagyságát a javaslat nem korlátozza. Ha azonban valamely kerületben a mezőgazdasági ingatlanok 10 százaléka hitbizomány, vagy egyébként kötött birtok, hitbizomány alapítása csak nyilvánvaló közérdekben engedélyezhető (5. §.) A hitbizomány keletkezéséhez királyi jóváhagyás szükséges s az annak megadásával jő létre. Ennek megtörténtéig az alapító visszavonhatja. Örököse azonban nem, ilyenkor a javaslat szerint az alapító halálával létrejöttnek tekintendő (9., 15., 16. §.). Az alapító ügylet feltételhez nem köthető, időhatárul pedig csupán az alapító halála jelölhető meg (10. §.). Érdekes rendelkezése a törvénynek, hogy korlátozott cseekvőképességü egyén is alapithat hitbizományt törvényes képviselője és a gyámhalóság hozzájárulásával, sőt ez utóbbiak önállóan is szerepelhetnek alapítók gyanánt (11. §.). A hitbizomány állagának növeléséhez 20 hektáran alul miniszteri, azon felül királyi jóváhagyás szükséges (18. §.). A hitbizományi vagyon a hitbizomány b rtokosát illeti, mint a család érctekében kezelésére bizott vagyon (21. § ). Az indokolás szerint épen ebben különbözik első sorban a hitbizomány a családi alapítványtól, hogy mig az előbbinél a vagyon élvezete, és a telette való rendelkezés joga elkülönítve, addig az alapítványnál egyesítve vannak. Az alapítványnál az egész családot, vagy magát az alapítványt illeti a vagyon, holott a hitbizománynál a család vagyonának és hatalmának képviseletére hivatott egyén a hitbizomány ura. Mig tehát a hitbizományi birtokost dologi jog, az alapitvány élvezetére jogosítottat csupán kötelmi jog illeti meg az alapitvány kezelőségével szemben. A hitbizományi vagyon évi jövedelme a birtokos tulajdona (22. § ), de ezt a jogot az alapító a többi családtagok érdekében korlátozhatja. A hitbizomány birtokosa a család, avagy a család érdekképviselőjének (Familienpfleger) hozzájárulásával az egyes vagyontárgyakkal rendelkezhetik, ez utóbbi esetben azonban szükséges még a felügyelő hatóság (Aufsichtsbehörde, nálunk hitbiz. bíróság) megerősítése (25., 26. §.). A családi érdekképviselőt a felügyelő hatóság rendeli ki a «család képviseletére», a család tagjai közül. Ennek kinevezésére, hatáskörére, az emiitett hatáskör megszűntére, szünetelésére nézve a javaslat (94—105. §.) oly rendelkezéseket tartalmaz, mint a minők a gyámi tisztre vonatkoznak. Ugyanezt az analógiát mutatják a felügyelő hatóság ellenőrző, utasító és jóváhagyó intézkedéseire vonatkozó jogszabályok. Felügyelő hatóságokul a javaslat a főtörvényszékeket jelöli meg. A hitbizományi ügyek egyébként általában az igazságügyminiszter, egyes esetekben pedig vele egyetértőleg a földmivelésügyi miniszter hatáskörébe tartoznak (123 — 131. §.). Mind e hatóságok közül legjelentékenyebb a «Familienpfleger»