Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 2. szám - Magyar Jogászegylet [évadnyitó közgyűlése]

140 BÍRÓI GYAKORLAT. előnyt az épiiési engedély kiadásával kapcsolatban csikarta ki, a mit Curia jogtalan kényszernek minősített. Az útszolgalom elbirtoklás utján leendő megszerzéséhez megkívánta Curia az uralgó telek mindenkori birtokosainak az elbirtoklási időn keresztül való szakadatlan és békés szolgalomszerü jogként és azzal a czélzattal gyakorolr átjárását, hogy ezáltal szolgalom keletkezzék. Nem elegendő ehhez az uralgó telken, mint nyilvános uton mindenki által gyakorolt átjárás (Curia 1913 febr. 15-én 4832,912. sz. Dt. 124. 1. 83 sz,). III. A házasság meg nem kötésének esetére kikötött ingatlan átíratását Temesvári Tábla az 1894: XXXI. t.-cz. 3. §-a alapján semmisnek tekintette és ez alapon a már átirt ingatlan telekkönyvi visszaszolgáltatását rendelte el. Az átirás alapját képezett ügyletet nem vették erkölcstelennek, mert az törvényes házasság létesítését czélozza, az erkölcstelenséget abban látták, hogy a házasságkötési akarat szabadsága a jogtalan vagyoni előnyhöz való ragaszkodás által veszélyeztetik (Temesvári Tábla 1913 június 7-én 184'4. sz. Ül. 49. sz.). A házasság felbontásának joga a bírói joggyakorlatban kéi évtized alatt teljesen kijegeczesedett és abban iegfeljebb egy-egy uj árnyalatról, de már korántsem uj irányokról számolhatunk be. A házassági per perjogi alapjait tisztázta Curia (1913 április 29. 4792. Dt. 219. 1. 163. sz.) ama kijelentése, a mely szerint a bontás az 1894: XXXI. t.-cz. 77. §. aj és 80. §. aj pontjára együttesen az ezekben a szakaszokban foglalt alepelvek különböző jogi természeténél fogva nem alapitható. A házasságtörés bontó okát a vele kapcsolatos eltiltás folytán a gyakorlat mindig szűkebb körre szorítja. Ujabban már csak akkor állapítják meg, ha a házasfelek együttélésének ideje alatt következett be és ha a különélésre épen a házasságtörés adott okot (Curia 1913 április 30 án 28 =;7 912. sz. Dt. 251. 1. 164. sz.). A debitum conjugale indokolt és vétlen megtagadásának vétetett a férj részéről, ha ez ideges bántalomból fakadt impotentia miatti orvosi gyógykezelés tartama alatt következett be (Curia 1913 május 31-én 4621/912 Ül. 37. sz.). Következetesen ragaszkodik Curia (1913 április 16., 3790. sz.) ahhoz a gyakorlatához, hogy az elmebetegség miatt gondnokság ala helyezett házastársnak az elmebetegség bekövetkezte előtti tényei is <.sak a gondnokság megszűnte után szerepelhetnek bontó okok gyanánt. eljegyzést felbontó jogos oknak állapította meg Curia (1913 máj. 15. 445 57912. sz. Ül. 3<; sz.), ha a nő azt követelte, hogy jegyese tényleges katonatiszti pályáját hagyja ott és más, bizonytalan foglalkozási ágra térjen át. Ideiglenes nőtartás Ítéltetett meg a házasság megkötése előtt más által teherbe ejtett nőnek, kit a férj ebből az okból elűzött, ki férjét ez iránt megtéveszthette és ezzel az 1894: XXXI. t.-cz. ,'4. §. ej pontjában