Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 2. szám - A budapesti kir. kereskedelmi- és váltótörvényszék fenntartása

D£ MESZLÉNV ARTÚR tévedés esetében; 1 avagy az adós fizetőképessége körüli tévedésnél.2 Ez a tévedés épen olyan «lényeges», mint az értékpapir-példában supponált tévedés, és egyik sem kevésbbé ((lényeges"), mint az egyezkedő adós példájában; a különbség nem a tévedés lényeges voltában, hanem abban rejlik, hogy a körülmény az első esetekben nem volt olyan, hogy valóságát vagy bekövetkeztét a felek a szerződés tartalmává tették s annak megkötésénél alapul vették volna, hanem az csak az egyik fél spekulácziójában, várakozásában foglaltatott. A kérdés már most az, hogyan kellene ennek a gondolatnak a törvényben megfelelő kifejezést adni, mely egyúttal megakadályozná annak a gyakorlatban lépten-nyomon megkísérelt tulfeszitését ? Szerintem a dolgot ott kellene megfogni, hogy az előfeltételre vonatkozó tévedés akkor ok a megtámadásra, ha ez az előfeltétel a szerződés tartalmához tartozik. A miként azt mondjuk, hogy a teljesítési határidő elmulasztása akkor ad jogot az elállásra, ha a terminus a szerződés lényeges tartalma; a miként az indokbeli tévedés «lényeges» (1. fent) voltának elbirálására is a praxis 3 csak azt az egyetlen támpontot képes megtalálni, hogy az indok a szerződés tartalmához tartozzék; a miként ez a gondolat az alapja a német polg. tkv. 779. §-ának is, melyet a T. 1442. §-a — igaz, rossz fordításban magáévé tett: ugy az előfeltétel is csak akkor releváns, ha a szerződés tartalmának alkotórésze. Az előfeltételre vonatkozó tévedés e szerint akkor volna megtámadási ok, ha egyúttal a szerződés tartalmára vonatkozó tévedésnek volna tekintendő. A szabályt tehát ugy lehetne formulázni, hogy az oly körülményre vonatkozó tévedést, melynek valóságát a szerződő felek feltételezték és melyet annak megkötésénél alapul 1 RG. 1905. X. 16 , Jur. Wochenschr. 190?. 120., Scherer, Das vierte Jahr des BGB., 152. 1. 2 RG. Rhein. Abt. 1902. (Bd. 98.) 189. Scherer, Die fünf ersten Jahre des BGB., 504. I. 5 RG. 190J. I. 9. Jur. Wochenschr. 190}. 40., Scherer, Das vierte Jahr des BGB., 151. I.