Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 2. szám - A budapesti kir. kereskedelmi- és váltótörvényszék fenntartása

I IO Dl GALLIA BÉLA sára és a megszüntetésre szánt kereskedelmi- és váltótörvényszéket tartsa fenn. Szentesitett és kihirdetett törvénynek életbeléptetése előtt való megváltoztatásáról lévén szó: a törvénytisztelet követeli, hogy a törvénymódositás hangosan szóló óhajával szemben fokozottabb figyelemmel vétessenek revizió alá azok az okok, melyek a jelenlegi állapot fenntartása mellett szólnak és azok, a melyek a törvény meghozatalának alapjául szolgáltak. Ha a törvény megalkotása idején általános szükségnek és közóhajnak felelt volna meg a kereskedelmi- és váltótörvényszék eltörlése, ugy az azóta feltámadt ellenkező követelést esetleg egy kisebbség jogosulatlan kisérleteként lehetne felfogni. Ha azonban időközben merültek fel fontos okok, melyek a meghozott törvény módosítását ajánlják, a törvény nem felelt meg a közszükségletnek és azonkívül nincs akadálya annak, hogy a törvényhozás faktorai ujabb consideratió tárgyává tegyék a már meghozott törvény megváltoztatását. Hiszen minden uj törvény korábbi törvényt helyez hatályon kívül. A legis vacatio alatt más országokban is módosítottak már organikus törvényeket; így pl. Hollandiában a büntető kódexet és pedig szerzőjének, Moddermann-nak hozzájárulásával. A törvény keletkezésének története és a megalkotása előtt lefolyt események mutatják, hogy a kereskedelmi- és váltótörvényszék megszüntetése nem volt közszükség és közóhaj szüleménye. Midőn a második Plósz-féle tervezet törvényjavaslat alakjában az országgyűlésnek bemutattatott, az e biróságot fenntartotta. Az igazságügyi bizottság többsége megváltoztatta e javaslatot és a kereskedelmi hatáskör, valamint a kereskedelmiés váltótörvényszék megszüntetését határozta el. Ez a szöveg került hele a Günther és Székely igazságügyminiszterek által benyújtott javaslatokba is. A Magyar Jogászegyletnek 1910. évi november yén tartott teljes-ülése azonban tüntető egyhangúsággal és lelkesedéssel foglalt állást a külön kereskedelmi hatás-