Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 2. szám - A kísérlet a tervezetekben

A KÍSÉRLET A TERVEZETEKBEN. inkább, mert a tervezetek legtöbbje vagy a büntetés kimérésére vonatkozó általános szabályok közt, vagy mint Angyal és Illés tervezetei teszik, a kisérlet büntetésére vonatkozó speciális rendelkezésekben arról az esetről is gondoskodnak, hogy különösen enyhe esetben a biró a büntetést rendkívül enyhíthesse, sőt egészen is mellőzhesse; igy tehát az esetek individuális körülményeinek figyelembe vehetése iránt még az általános szabály mellett is provideálva van, V. A mi végül a kisérlet büntetéskiszabási szabályozását illeti, Seuffert, hires bonni tanár, a kisérlet enyhébb büntetésének inconsequentiáját azzal a régi germán jogból vett példával figurázza ki, a mely szerint, a ki mást ölési czélzattal a vizbe dobott és a tett sikerült, az $00 aranyat tartozott fizetni, de ha az illetőnek sikerült kimászni, a büntetés 100 aranyra szállott le, a mi a véletlen befolyásának az egyéni vétkesség elvével szemben való teljesen indokolatlan értékelése. Ennek ellenére a német Entwurf és Gegenentwurf fenntartották azt az elvet, hogy a kisérlet enyhébben büntetendő, mint a befejezett cselekmény és ennek a mai kódexünknek is megfelelő álláspontnak maradtak hivei Angyal, Finkey és Illés tervezetei is, mig Bernolák e részben külön egyáltalán nem rendelkezvén, nyilván annak a felfogásnak kiván utat nyitni, mely a franczia büntetőtörvénynek és az osztrák felfogásnak is alapul szolgál, a mely a kísérletet a befejezett cselekménynyel egyformán rendeli büntetni. Az oszlrák tervezet álláspontjának indokolására az «Erlauternde Bemerkungen»-ben kifejezetten utal arra, hogy a kísérletnek kötelező enyhébb büntetése indokolatlan, mert a befejezés elmaradása teljesen véletlen körülményen mulhatik és ép ugy a preventio szempontjából czélszerütlen, mint a jogérzetet sértő, ha a véletlen a tettesnek privilégiumot nyújt; e mellett utal még a bűnsegéd büntetésével való analógiára is, a mely szerint a kötelező enyhébb büntetés annak akadálya lehet, hogy a büntetés concret esetben a vétkesség valóságos fokához képest szabassék ki, holott a segéd különös egyéni körülményei,