Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)
1914 / 2. szám - A kísérlet a tervezetekben
A KÍSÉRLET A TERVEZETEKBEN. egyes enyhébb fajai tekintetében a társadalom hatályosabb védelme megkívánja, annak elkövetésére irányuló, bár hatástalan csábítás is, a különös részben mint delictum sui generis büntetés alá helyeztessék. A mint ezt már a mai codexünk is például a hamis tanuzást illetőleg tartalmazza; a miből következik, hogy a mennyiben az általános részben ez a kérdés ily általános kihatással rendezést nyerne, az a különös részben is megfelelő módosításokat kellene, hogy maga után vonjon. III. Az alkalmatlan eszközzel és alkalmatlan tárgyon elkövetett kisérlet kérdése is egyike az objectiv és subjectiv iskola legélesebb ütköző pontjainak. A subjectiv iskola szerint, mely irányadónak egyedül a tettesnek valamely bűncselekmény elkövetésére irányzott szándékát tekinti és ezért megelégszik a tettes által annak képzelete szerint alkalmasnak vélt bárminemű véghezviteli tevékenységgel, teljesen irreleváns, hogy az eredmény azért maradt-e el, mert az eszköz vagy a tárgy alkalmatlan volt, vagy bármely más okból; kisérlet szerinte mindenesetre fennforog. Ez a német Reichsgericht álláspontja. Az objectiv iskola viszont a bűnös szándék megnyilvánulásán kivül a véghezviteli cselekménynek tárgyi értelmében való oly megkezdését követeli meg, mely a jogrend, illetőleg valamely jogtárgynak már tényleges megtámadását jelenti. Az oly cselekmény tehát, mely akár az eszköz, akár a tárgy alkalmatlansága folytán a bűncselekmény effectiv eredményes befejezéséhez semmikép sem vezethetne (délit impossible), büntetendő kisérlet tényálladékának megállapítására fogalmilag nem lehet alkalmas és hatásában is teljesen veszélytelen lévén, büntetés szükségét nem involválja. Az olasz btk. ennek megfelelőleg kifejezetten alkalmas eszközzel (con mezzi idonei) való véghezvitel megkezdését kívánja meg. Mivel azonban a büntetlenség ily feltétlen declarálása tulmessze vezetne, e ponton alakult ki az ismert megkülönbözte-