Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 2. szám - A kísérlet a tervezetekben

IOO DE BERGER MIKSA pitani nem szabad, sem azt a fontos kriminálpolitikai momentumot nem szabad figyelmen kivül hagyni, hogy a véghezvitelt még esetleg a legnagyobb lelki harcz előzi meg, mely a szándék felmerülését követő első lépésektől a véghezvitel komoly és kétségtelen elhatározásáig a tettest tapasztalat szerint még végső pillanatban is meggondolásra és abbahagyásra késztetheti. És pedig minél súlyosabb a tervbe vett bűncselekmény, annál nagyobb lehet a lelki ellenállás, melyet a tettesnek még a kivitel előtt le kell küzdenie, igy tehát nem pusztán formalisztikus szempont az, mely a bíróságot hajlandóbbá teszi feltenni azt, hogy a belopódzott tolvaj a lopást komolyan el volt tökélve elkövetni, mint azt, hogy valaki, a ki bár késsel ellátva, idegen házba behatolt, komolyan el volt tökélve gyilkosságot elkövetni. Ha ellenben a Curia akkor sem állapította meg a kisérletet, mikor a tettest azon kapták rajta, hogy a szalmakazalhoz égő csóvával közeledett, ez már nem irható a törvény rovására, mert ha csak a fennforgó concret körülmények valamely kétséget a tettes szándékának komolysága iránt egyéb okból nem keltettek, ez a cselekmény már nyilván nem tekinthető egyébnek, mint a véghezvitel megkezdésének, vagy legalább is egy oly concludens cselekménynek, mely nemcsak a bűnös szándék komolyságát teszi kétségtelenül felismerhetővé, de már a bűnös eredmény tényleges bekövetkezésének veszélyét is magában foglalja. A mely cselekedetből pedig az elhatározás komolysága már ennyire felismerhető, ott a kísérlet aggály nélkül megállapítható. II. A subjectivista felfogás kifejezett térfoglalását tanúsítja azonban az a jelenség, hogy ugy Angyal, mint Bernolák és Finkey tervezeteiben az eredménytelen felbujtás, illetőleg Angyal kivételével a puszta hatástalan ajánlkozásnak kísérletté való minősitését is megtaláljuk. E rendelkezések következőkép hangzanak: Bernoláknál a 10. §. 2. p.: Kísérlet miatt kell felelős-