Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 2. szám - A kísérlet a tervezetekben

A KÍSÉRLET A TERVEZETEKBEN. 97 pontját a jövőre is bizonyos határozottan körülirt criteriumokhoz kössük, nem pusztán traditiókhoz való ragaszkodás, hanem az egyéni szabadság biztonságát szem előtt tartó meggondolás és óvatosság folyománya. És nyilván ez a meggondolás vezette az előttünk fekvő négy tervezet szerzőit is, bár azok máskülönben a subjectiv irány indokolt és jogos tendencziáit lehetőleg honorálni igyekeztek, hogy változatlanul fenntartsák a Csemegi-féle kódexnek a kísérletről adott meghatározását, a mely a kísérlet kezdő stádiumát a véghezvitel megkezdésébe (commencement de l'exécution) helyezte. Angyal és Illés körülbelül szószerint vették át a mai kódex szövegét, Bernolák és Finkey pedig talán még jobban hangsúlyozzák az objectiv álláspontot azzal, hogy egyenesen a bűntett vagy vétség véghe\viteli tevékenységének megkezdését foglalták be criteriumul a kísérlet meghatározásába, mely tehát szinte kifejezetten a cselekmény valamely tényálladéki elemének létesítését követeli meg. Sőt Finkey ezeiikivül kifejezetten is kimondja, hogy valamely bűntett vagy vétség előkészítésére irányuló cselekmények csak a törvény különös részében megjelölt esetekben büntetendők. E részben tehát a tervezőknek — és Bernoláknak sem —radikalizmust szemükre vetni nem lehet, a mi annyival figyelemre méltóbb, mert tagadhatatlan, hogy a büntetőjog fejlődési iránya félreismerhetetlenül a kisérlet fogalmának kiterjesztése irányában halad. így pl. a norvég büntetőtörvény kifejezetten kimondta, hogy kisérlet miatt büntetendő az, a ki valamely ténykedésével büntetendő cselekménynek véghezvitelét megkezdeni szándékozik. Az osztrák törvénytervezet pedig kihagyva e kifejezését: «eine zur wirklichen Ausübung führende Handlung», a valóságos véghezvitelre vezető cselekmény, ezt azzal helyettesitette: «eine unmittelbar zur Ausübung führende Handlung». Ezzel szemben viszont látjuk, hogy a német Entwurf és Gegenentwurf is a mai német törvényben foglalt Anfang der Jogállam. XIII. évf. 2. f. 7