Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 2. szám - Jogállam

JOGÁLLAM. Irta: BALOGH ARTÚR. A jogállamnak az a felfogása, melyben a jog nem az állam czélját jelenti, hanem a módot, mely szerint az megvalósul (Stahl), az a felfogása, mely szerint az oly állam, melyben a jog minden viszonyban, tehát a közviszonyokban is uralkodik, a németeknél születik meg a XIX. század elején. Náluk válik jelszóvá a tudományban, publiczisztikában, mint a magasabb színvonalra emelkedett állami lét követelése, abban az időben, midőn a korábbi territóriumokból valóságos államokká válva, a modern államfejlődés alapjait lerakják. Miért épen náluk ? Miért nem Angliában vagy a francziáknál? Ennek magyarázata az, hogy Angliában megvan a jogállam, azt nem kell kívánni. A francziák a XVIII. század végének nagy átalakulásai közepette se tudtak a jogállam tudatára emelkedni. A németeknél ellenben a XIX. század elejéig, jog szerint fennállónak tekintik a jogállamot, akkor látják veszendőbe menni és ez időtől lesz újra a törekvés tárgya. A joguralomnak minden téren, a jogállamnak követelése a XIX. század elején a német íróknál annak az eszmének hatása alatt kel életre, hogy az alattvaló viszonya a felsőbbséghez, a hatósághoz a német jog szerint nem volt az önkénynek kitett, sőt inkább jogi védelemben részesült. Életre kél szemben a tényleges államélettel, mely a valódi jogvédelmet megvonta; szemben az elmélettel, mely ezt az állapotot azzal igyekezett igazolni, hogy a hatósági tények feletti független birói döntés lehetőségét elvileg tagadta. Jogállam. XIII. évf. 2. i. 6