Jogállam, 1913 (12. évfolyam, 1-10. szám)
1913 / 1. szám - A jövedelemadónak a természetes személyekre vonatkozó szabályairól
ADÓ ÉS ILLETÉK. Ha pedig a jövedelemadóra kötelezettnek az adómentes jövedelmén kívül más adóköteles jövedelme is van, a jövedelemadó mindkét jöveJelerrr együttes összege alapján állapítandó ugyan meg, de abból csakis az adóköteles jövedelemre esö arányos rész irható elő. További elv az, hogy minden adóalany önállóan adózik. (Vagyonközösségben levők tehát külön-külön). Kivételt képez a közös háztartáshoz tartozóknak, vagyis a közös háztartásban együtt élő személyeknek jövedelme, ugy hogy a közös háztartásban élők önálló adózása elmarad s a közös háztartás mint gazdasági egység válik a jövedelemadó alanyává. A közös háztartáshoz azonban csupán a férj, feleség, ezek felmenői, lemenői, vő, meny és az oldalrokonok tartoznak. A háztartás feje, a kire az adót kivetik, az az egyén, a ki a jövedelem felett rendelkezik. Nem számíttatik azonban a családfő jövedelméhez : 1. a feleségnek aj 800 koronát meghaladó szolgálati járandósága (nyugdija, egyéb ellátása) , b) napszámból vagy heti bérből származó keresete bizonyos esetekben.* 2. A kiskorúnak a) a gyámhatóság által kezelt iövedelme, mely nem kerül a csa'ádfő rendelkezése ala ; b) 800 koronát meghaladó szolgálati illetménye, melyet nem a családfőtől élvez ; c) bárminő szolgálati járandósága (munkabér , ha a szülőkkel nem lakik együtt ; d) jövedelme, ha azt tartása felemészti. 3. Nem számitandók továbbá a családfő jövedelméhez a gondnokság alatt állók összes jövedelmeik után. 4. A felmenőknek, nagykorú lemenőknek és nagykorú oldalrokonoknak (még ha a közös háztartás fejével együtt ldknak is) : a) 800 koronát meghaladó illelménye ; b) egész jövedelmük, ha ezt nem bocsátják a kapott ellátásért a háztartás fejének rendelkezése alá. 5. Végül nem tartozik adózás szempontjából a közös háztartáshoz : a háztartásban (fizetés vagy bér fejében) alkalmazottak (cseléd, nevelő^ magántitkár stb ), a kosztosok, az albérlők és ágybérlők. * Lásd a törvény 5. §-át.