Jogállam, 1913 (12. évfolyam, 1-10. szám)
1913 / 9. szám - Az 1871:XLIII. t.-cz-be iktatott államszerződés. 3. [r.]
AZ 187I :XLIII. T.-CZ.-BE IKTATOTT ÁLLAMSZERZŐDÉS. 71 I Mi jogon áldozta fel az állam büntető igazságszolgáltatás iránti igényét az Unióban honosított személyekkel szemben, s hol az indoka annak, hogy ezzel a szerződéssel ilyen súlyos rést ütött jogrendünkön és a polgárok törvény előtti egyenlősége elvén? Rendkívül nagynak és értékesnek kellett volna lennie annak az ellenszolgáltatásnak, a melyet ilyen áldozatokért kapnunk kellett volna. Ámde a szerződésben, a II. czikk világos szövege szerint, egyedül Magyarország és Ausztria vállalt kötelezettséget az iránt, hogy az Unióban honosított polgárait a védkötelezettség alól való mentesség és a büntetőjogi exemptio kiváltságában részesiti, az Unió azonban nem vállalt, a mint hogy nem is vállalhatott a maga részéről hasonló kötelezettségeket, mivel a védkötelezettség intézményét egyáltalában nem ismeri. Azokat a nagy áldozatokat és joglemondásokat tehát, a melyeket a szerződés II. czíkke reánk hárít, minden ellenérték nélkül adtuk a~ Uniónak. És igy, miután a II. czikkben foglalt joglemondások, concessiók, áldozatok kifejezetten csak Magyarország és Ausztria terhére esnek, viszont az Unió élvezi azokat az előnyöket, a melyek Magyarországnak és Ausztriának áldozataiból reá hárulnak, a szerződés tulajdonképen nem egyéb, mint egy contradus unilateralis, a melyből minden jog csak az egyik szerződő félre, az Unióra, és minden kötelezettség csak a másik szerződő félre, mi reánk hárul. Már az I. czikk fejtegetése során utaltunk arra, hogy tekintettel a kölcsönös honosítások arányára, a szerződés a maga egészében voltaképen egyoldalú. Most pedig látjuk, hogy a II. czikk még formális szempontból sem óvja meg a kölcsönösséget a szerződő felek között, a mennyiben az nem egyéb, mint pusztán bizonyos egyoldalii kötelezettségeknek Magyarországra és Ausztriára való ráutalása, s^er^ődés formájába burkolva. A II. czikk vizsgálata e szerint még teljesebb mértékben igazolja, hogy a szerződésből kifolyólag Magyarország mennyire inferioris szerepre van kárhoztatva az Unióval szemben. Hogy az Unióval kötött szerződés a gyakorlatban tényleg 46*