Jogállam, 1913 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 1. szám - A háború esetére szóló kivételes intézkedések

10 Dí BALOGH ARTÚR lyozva, mégis már korábban fennállott két intézményünk a kivételes állapotok szempontja alá esik, nevezetesen a királyi biztosság intézménye és a rögtönitélő bíróság. Az előbbit az 1805 : V. t.-cz. is elismeri; de az 1848:111. t.-cz. felelősség mellett kötelességévé teszi a kormánynak, hogy a közrend és közbátorság fenntartására szükséges intézkedéseket megtegye, amennyiben tehát a közrend a törvényadta rendes módon fenn nem tartható, e rendkívüli eszközhöz való folyamodás kétségkívül jogosult. Már a királyi biztos alkalmazása mindenesetre a kivételes állapotnak egy neme, mert egyfelől az egész rendészeti hatalomnak a rendes viszonyok közt arra rendelt szervektől való elvételét jelenti, másfelől a királyi biztos közvetlenül rendelkezhetvén a törvényhatóság egyes tisztviselőivel s ezek (mint az 1869 január 13-iki belügyminiszteri rendelet mondja) <;a királyi biztos felhívásainak és intézkedéseinek személyes súlyos felelősség terhe alatt rögtön megfelelni» kötelesek lévén, ideiglenesen megszünteti azt az elvet, hogy a kormány csak a törvényhatósághoz, mint egészhez, annak egyeteméhez adhat ki rendeleteket. A királyi biztosi intézmény kiterjedtebb jogkörrel létesítésének esete törvénykönyvünkben az 1879: XX. t.-cz. A rögtönitélő bíróság intézménye, melyet a bűnvádi perrendtartás megszüntetett, meg épen rendeleti alapon állt fenn (1868. évi nov. i-én kelt legfelsőbb elhatározás, illetőleg az ennek alapján kiadott bel- és igazságügyminiszteri rendeletek), holott alkotmányunknak régi alapelve volt az, a mit következő évben a bírói hatalomról szóló törvény kimondott, hogy t. i. senki illetékes birájától el nem vonható és hogy a törvényben meghatározott bíróságokon kívül más bíróságot bármi czim alatt felállítani s a biróságuak a törvényben megállapított illetőségén a törvényhozás utján kívül változtatni nem szabad (1869: IV. t.-cz. 20., 21. §§..). A mi törvényünk csupán a «háború esetére» szóló kivételes intézkedésekről rendelkezik, tehát nem ad a kormánynak kivételes hatalmat belzavarok, a belső rend sürgős veszélyeztetése esetén, mint azt a fentebb hivatkozott államok tör-