Jogállam, 1913 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 4. szám - Bűnösség és beszámíthatóság. A korlátozott beszámíthatóság a büntetőjogban. 3. [r.]

280 D! VÁGÓ JÁNOS büntetőtörvény novellája teljes figyelemben részesítette a harmadik csoportban emiitett tizenkét évet meghaladott fiatalkorúakat, mely intézkedéseivel a korlátolt, helyesebben minősített beszámítást máris kodifikálta a bűntettesek jelentékeny számú csoportjával szemben. Fennmarad tehát az elmegyengék és a részben beszámítható siketnémák csoportja és valóban, a korlátozott beszámitás szószólói ezeket az esrvéneket értik, a midőn a bűntettesek egy részére minősített megítélést követelnek. Ezekről a törvény nem gondoskodik, a normálisaktól különböző voltukat figyelembe nem veszi. Büntetőtörvénykönyvünknek anyaggyüjteménye (Löw Tóbiás) ez intézkedések mellőzését a következőleg indokolja: «A szenvedély, az indulat elhomályosítja ugyan az értelmet s akadályozza a tisztán felismerést, de nem szünteti meg a szabad akaratot; igenis neheziti a választást, a mennyiben erős motívumául szolgál a bűntett elkövetésének, de a választási képesség és így a szabad elhatározás ez által nincs kizárva.» Még inkább megvilágítja a törvényhozó felfogását Balogh Jenőnek ' Az elmebetegség és elmegyengeség jelentősége a büntetőjogi beszámithatóság szempontjából) a Btk. 76. §-áról adott következő magyarázata: «E törvényszakasz szövegezésével megegyezik bíróságainknak az a gyakorlata, a melynél fogva nem csupán arra helyeznek súlyt, vajon az adott esetben az orvosszakértők megállapitották-e az elmebetegséget, vagy elmegyengeséget, hanem arra is, hogy az elmetehetség megzavarása olyan fokú volt-e, miképen e miatt a vádlott nem birt akaratának szabad elhatározási képességével. Kétségtelen, hogy Btk.-ünk ez álláspontja nem természettudományi, hanem a régi spekulatív bölcsészeti iránynak, t. i. nem a kísérleti, hanem a régibb értelemben vett lélektannak az álláspontja." A Btk.-nél ujabb bűnvádi perrendtartásunk már megemlékezik formailag a korlátozott beszámításról 502., de még inkább 246. §-ában, melyben az eljáró bíróságot feljogosítja és kötelezi, hogy a csekélyebb szellemi értékűek állapotát figye-