Jogállam, 1913 (12. évfolyam, 1-10. szám)
1913 / 3. szám - Biztosítási joggyakorlatunk 1912-ben
BÍRÓI GYAKORLAT. leges kárt fogja megtéríteni. A kiterjesztés helyes, íhert minek ott sújtani a biztosítottat, a hol tulbiztositási kísérlete a magasabb dijak révén csakis önmagának lehet ártalmára. II. Közlési kötelesség megsértése.. Az állandóan követett elvvel egyezően az I. alatt idézett helyen újból kimondatott, hogy nem az a lényeges annak a körülménynek a megítélésénél, vájjon fontos-e az elhallgatott ténykörülmény a biztosítás elvállalására, hogy az illető biztosító annak minő súlyt tulajdonit, hanem az, hogy az elhallgatott körülménynek a forgalmi élet általános felfogása szerint a biztosítás elvállalására befolyással bírható jelentősége van-e. A német biztosítási törvény 18. §-a azon az állásponton van, hogy a biztosító kérdőivébe befoglalt ténykörülményre vonatkozó kérdés kétség esetében fontosnak tekintendő. Ugyanígy a svájczi törvény 4. §-a. III. Vétkesség. A tűzkárt oly tűzvész okozta, melynek előidézésében a büntetőbíróság a biztosítottat vétkesnek nyilvánította, gondatlanságból okozott tűzvész miatt. A biztosított azt kívánta bizonyítani, hogy megállapított vétkessége nem volt oly mérvű, a mely a biztositót mentesítené a kár megtérítése alól. Ennek azonban hely nem adatván, kimondatott, hogy jogerős büntető ítélettel szemben a polgári perben a bűnösség kimondására alapul szolgált tényállás bizonyítása helyet nem foghat (C. 242/12., K. J. 2<5j). A K. J. 1915. 4. számában Schuster Rudolf támadja e határozatot és akként érvel — helyesen —, hogy a polgári biró iiy esetben nem köteles feltétlenül meghódolni a büntető biró megállapításának, hanem önállóan jogosult, sőt tartozik vizsgálni, hogy oly foku-e a gondatlanság, a mely megállapítja a biztositásjogi vétkességet. A német törvény ehhez nagyfokú gondatlanságot követel meg — grcbe Fahrlássigkeit. IV. Biztosítási díj. Ha a biztosítót a dijak tekintetében elfogadási késedelem terheli is : ez a késedelem nem fosztja őt meg attól a jogtól, hogy a mennyiben a biztosítási szerződés fennállónak mondatik ki, a koczkázat ellenértéke gyanánt öt megillető biztosítási díjrészleteket viszontkereset utján is követelhesse (C. 595/12., H. D. 1013. 31.). V. Haszonélvező általi biztosítás. A haszonélvezőnek fenntartási kötelezettségéből a biztosítási kötelezettséget világosan levonni ugyan nem lehet, de megköveteli a közérdek, mely a fejlettebb gazdasági viszonyok között a biztositások lehető kiterjesztését kívánja és még inkább a tulajdonos érdeke, hogy a dolognak tűzkár elleni biztosításáról a haszonélvező gondoskodjék, a mennyiben a rendes gazdálkodásnak megfelel, és a tulajdonos a haszonélvezet tartama alatt fel legyen mentve a dolog fenntartásáról való gondoskodás alól. A haszonélvező irányában e szerint megállapítandó a biztosítási kötelezettség, a do'.og tulajdonosa irányában pedig a biztosítási összegre nézve a tulajdonjog. A haszonélvezet megállapításakor szem előtt lebegett czélnak az felel meg, hogy az elégett dolog visszaállittassék az előbbi állapotba. Ezért ugy a tulajdonos, mint a has\onélvezö oly esetben, midőn a dolog helyreállítása gazdaságilag károsnak nem mutatkozik, jogo-