Jogállam, 1913 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 3. szám - Büntetőtörvénykönyvünk reviziójának irányelvei

r>l FIN KEY FERENCZ Gegenentwurf, az 1909. és 1912-iki osztrák és a szerb javaslatok. Melyik utat válaszszuk, a szerényebb vagy a radikálisabb programmot tekintsük-e kiindulási pontul, e felett már előreláthatólag nem leszünk egy véleményen. Kétségtelenül a motívumok méltatása, mint elvi alap, közelebb áll az erkölcsi bűnösség elméletéhez, tehát az eddigi klasszikus felfogáshoz. A menthető és az elitélendő, a közönségesen u. n. aljas vagy becstelen motívumok megkülönböztetése voltaképen az alanyi bűnösség kisebb vagy nagyobb fokának a színezése. A többé-kevésbbé menthető inditóokokból, tehát «nem aljas» érzelmekből cselekvő bűntettest a klasszikus felfogás is hajlandó enyhébben s más jellegű büntetéssel büntetni, mint az aljas indulatokról, nemtelen vágyakról, szenvedélyekről tanúskodó cselekmények elkövetőit. S mindenesetre, ha a revíziónál sikerül a motívumok rendszeres és következetes méltatását keresztülvinnünk, ha az aljas inditóokokból cselekvőkre szigorúbb, a kevésbbé elitélendő motívumok esetén enyhébb jellegű büntetési nemeket, a teljesen menthető inditóokokból vétkezőkre pedig csupán erkölcsi jellegű büntetéseket (dorgálás, próbárabocsátás, esetleg ^íllamfogház vagy pénzbüntetés) alkalmazunk, már ezzel hatalmas lépést tettünk az egyénités elvének keresztülvitelére s a mainál emberiesebb és hatályosabb büntetőjogi védelmet nyújtunk a tisztességes társadalomnak. Kérdés azonban, elég-e itt megállnunk, beérhetjük-e a motivumok méltatásával a reviziónál r Kétségtelenül a «fontolva haladás», a «lassú fejlődés» hivei ezt is elég nagy lépésnek fogják tekinteni s kitűnő törvényhozási példákra: az 1843-iki javaslatunkra, az 1889-iki olasz BTK.-re hivatkozhatnak álláspontjuk mellett. Részemről is pár évvel ezelőtt még elegendőnek véltem BTK.-ünk ily iránvu revízióját. Az ujabb gyakorlati tapasztalatok, a kriminalitás legújabb alakulásai, az apache-ok, a kéjgyilkosok legújabban mind sűrűbben előforduló rémtettei, de ép ugy az ujabb tudományos vizsgálódások, az abnormális,