Jogállam, 1913 (12. évfolyam, 1-10. szám)
1913 / 3. szám - Büntetőtörvénykönyvünk reviziójának irányelvei
l82 Dr FINKEY FERENCZ az, van-e szükség a BTK.-ünk teljes és gyökeres reviziójárar tehát egy lényegében uj BTK. kidolgozására s alkalmas-e a jelen időpont a nagy munka megkezdésére? A modern szellemű büntetőjogászok bizonyára habozás nélkül igennel fognak felelni e kérdésre. Bármily sikerült jogászi' alkotás volt az 1878. évi Csemegi codex a maga idejében, bármennyire el kell ismernünk annak óriási érdemét a magyar büntetőjog fejlesztésében, mai szemmel nézve, a büntetőjogtűdomány mai fejlettsége mellett a kódex bizony már alaposan elavultnak mondható, a mai tudományos törekvéseket sa gyakorlati igényeketnem elégíti ki és a mi legfőbb, nem képes megfelelni a BTK. valódi feladatának : a társadalom hathatós védelmének. BTK.-ünk a klasszikus büntetőjogi iskola terméke volt, a melv iskola az emberi igazság elméletéré és az arányos megtorlás elvére esküdött. A BTK. jeligéjévé a nullum erimen és nulla poena sine lege elvét tette, vagyis a törvény főfeladatát a büntetendő cselekmények szabatos meghatározásában, a büntetési tételek pontosmegállapításában látta, nehogy a vádlott igazságtalanul nagyobb büntetést kapjon, mint a mit az elkövetett cselekmény objektiv súlya szerint megérdemelt. Ebben a gondolatkörben mozogva,, a mi BTK.-ünk is a büntetőjogi fogalmak pontos és hajszálfinom kicsiszolását, a vádlottnak az önkény elleni biztosítását sezzel az egyéni szabadság védelmét tekintette főkötelességének s e tekintetben csakugyan el is érte czélját. A Csemegi-kodex. mint jogászi munka ritkitja párját, meghatározásai, definicziói tényleg klasszikus szabatosságuak s a vádlottak méltán nevezhetik, azt az ő Magna Chartájuknak. De épen ez a túlságba vitt jogászi szabatosság s a vádlottak egyéni érdekének a társadalom közérdeke fölé helyezése lett az a két Achilles-sarok, a melyen az «uj irányok* a mí BTKi-ünket is, ugy mint a többi klasszikus kódexeket, teljes joggal megtámadták és alaposan kikezdették. Bármiként vélekedjék valaki a természettudományi és szocziológiai reformmozgalmakról, az ezek propagálására alakult uj iskolákról s az:
