Jogállam, 1913 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 2. szám - Dr. Balogh Jenő igazságügyminiszter

l7b SZEMLE. ban Olaszországban találhatni fel, az olaszoktól a németalföldiek vették át, majd a többi európai nemzetek és ezek hatást gyakoroltak végül a magyar büntetőjogra is. Ismertette a büntető törvénykezés átalakulásának történetét a XIX. század első felében, jellemezte a tételes jogokat, Lombroso és követőinek tanait, az uj irányokat, a kriminológia kezdetét és fejlődését, majd kimutatta a kriminológia hatását az anyagi büntetőjogra. Egyénenkint kell megbírálni a gonosztevőket, igy fejezte be előadását a a kiváló büntetőjogász, a visszaesőket és azokat a bűnösöket, a kik hivatásszerű gonosztevők, szigorúan; viszont azokat, a kik első bün miatt kerülnek a biróság elé, továbbá a fiatalkorúakat és a gyenge akaraterejüeket kíméletesebben kell büntetni. A legutóbbi büntetőnovella kimondotta, hogy méltányos esetben felfüggeszti a büntetés végrehajtását, de itt nem kellett volna megállania, nem kellett volna megelégednie az egyszerű dorgálással, hanem a bűnöst felügyelet alá, gyámkodás alá kellett volna helyeznie. Szükség van arra, hogy afelett, a ki egyszer bűnbe esett, gyámkodjanak, de ne az állam végezze ezt a gyámkodást, mert az állam mai berendezettségében erre nem alkalmas, hanem végezze ezt a társadalom. A bűneseteket nemcsak jogi, de orvostudományi és társadalmi szempontból is meg kell vizsgálni és a büntetőjogi dogmatika irányának- véget kell vetni. - Ai uj dán bünteiötörvénykönyv terveddé. A dán büntetőtörvénykönyv revíziójára 1905-ben kiküldött 14 tagu bizottság a büntetőtörvénykönyv tervezetét elkészítette. A tervezet, a mely 409. §-ra terjed, a halálbüntetést fenntartja a gyilkosságra, a súlyos anarchisztikus bűncselekményekre és olyan állami bűncselekményekre, a melyek az állam biztonságát és fennállását veszélyeztetik. Az eddigi többi büntetésnemek (viz és kenyér, államfogság, a választójog elvesztéve és hivatalvesztés) helyett a következő büntetésnemeket hozta be : büntetésmunka, a melynél az elitélt az államnak dolgozik és jó viselet esetében kap kárpótlást, munkafogság, a melynél az elitéit magának dolgozik és egyszerű fogság, a melynél nincs munkakényszer. Érdekes rendelkezése a tervezetnek, hogy sajtó utján elkövetett bűncselekményekért most már nem a felelős szerkesztőt, hanem első sorban az irót vonja felelősségre. fcs. k.)