Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 8. szám - A mentelmi jog határai. 2. [r.]

A MENTELMI JOG HATÁRAI. S79 «Annak mérlegelése mellett, hogy ma az alsóház azt határozta, hogy W. Evans és I. Wheelton, middlesexi sheriff, mint a kik a Ház ellen engedetlenségben és kiváltságsértésben bűnösek, a szolgálattevő serjeant-at-arms fogságába hozassanak, ezennel felhivattok, hogy előbb nevezett W. Evanst és I. Wheeltont őrizetbe vegyétek, és addig, a meddig a Háznak tetszik, biztos őrizetben tartsátok. Erre szolgál nektek ez az elegendő elfogatási parancs.» A serjeant elfogta a sheriffet s ezt a Háznak bejelentették. Ilyen védelem mellett tényleg nem szükséges az előzetes bejelentés. Felfogásunk mellett szól a királyi Curia ujabbi gyakorlata is.* Önként értetődik, hogy a felfüggesztés hatálya csak addig tart, mig az országgyűlés fel nem oszlik. Ha az illető újból nem választatik meg, további felfüggesztésre szükség nincs, ha ellenben újból megválasztatik, az uj háztól újonnan ki kell kérni. V. Igen fontos és preczedensekben meglehetősen szegény a mentelmi jognak az a része, a mely a tettenkapás esetén való letartóztatásról szól. Egyetlen eset, hol a bűnvádi eljárás kényszere áttöri a mentelmi jog oltalmát, a hol a praxis criminális előtt a jus publicum enged. Jogforrásaink szűkszavúak és a magyarázatnak kell kitöltenie hiányosságukat. Az 18671X11. t.-cz. 47. §. utolsóelőtti mondata szerint a delegáczió tagjai tettenkapás esetében bűntett és vétség miatt letartóztathatok ugyan, de e letartóztatás megszüntetése vagy folytatása iránt a Ház, illetve együtt nem létében az illető bizottság határoz. A november 18-iki határozat csak a letartóztatás megengedhetőségéről szól, de a további eljárásról nem intézkedik. * 6858/902.