Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 7. szám - Dr. Julius Flechtheim. Deutsches Kartellrecht. Mannheim, 1912 [könyvismertetés]

t;Ó2 SZEMLE. a leszámoló egylet utján is mutatható be. Az óvatoló váltóbirtokos az óvástól számított négy napon belül tartozik előzőjét s a kibocsátót éitesiteni. Ha a váltócselekmény (bemutatás, óvás) teljesítésére erőhatalom vagy több személyt egyidejűleg érő baleset folytán nem eszközölhető, ez az akadály megszűntével pótolható, bizonyos előfeltételek fennforgása mellett (ha az erőhatalom harmincz napnál hosszabb ideig tart stb.) pedig mellőzhető. A névbecsülés intézménye egyszerüsittetett, különösen kimondatott, hogy a váltóbirtokos névbecsülési elfogadást senkitől — még a szükségbeli utalványozóitól sem — követelni vagy tűrni nem tartozik. A másodlatadási kötelezettség a váltóban kizárható. Az óvatoló váltóbirtokos visszkeresete csak egy év alatt, a visszváltó előzőnek visszkeresete pedig hat hó alatt évül el. A konferenczia munkálataiban a magyar kiküldöttek (Nagy Ferencz egyetemi tanár, Fodor Ármin curiai biró és Sichermann Bernát ügyvéd) hathatósan közreműködtek; az 1910. évben a konferenczia által elfogadott tervezetből (avantprojet) számos rendelkezés az ő javaslatuk értelmében kihagyatott, illetőleg módosíttatott, a végleges szövegbe pedig több lényeges rendelkezés az ő javaslatuk értelmében lett felvéve. Működésüket a konferenczia honorálta azzal, hogy a legszűkebb szerkesztőbizottságba Nagy Ferenczet küldötte ki, a ki itt is sikeres munkásságot fejtett ki abban az irányban, hogy a szöveg szabatos, világos és ellentmondásoktól mentes legyen. A konferenczia a csekk egységesítésének kérdésével is foglalkozott s az ezekben hozott s a kormányokkal közlendő határozatainak szövegét legközelebbi ülésében fogja véglegesen megállapítani. V — A budapesti állami rendőrség ipn. évi működéséről s\óló jelentés. A rendőrség kékkönyve megszokott alapossággal számol be ez intézmény életének legutóbbi évéről. A munka ismertetése több szempontból tartozik szaklapunk körébe. Elsősorban mint fontos statisztikai adatok gyűjteménye, emellett a büntető igazságszolgáltatás egyik fontos szervének megfigyeléseit, javaslatait, tapasztalatait is magában foglalja, nem lehet mellőzni végül a kékkönyv társadalomtudományi vonatkozásait sem, melyek számadatokban, esetekben tüntetik fel fővárosi társadalmunk életének kóros jelenségeit. Beszámol a jelentés a rendőrség állományáról, fegyelméről; osztályonként és kerületenként való beosztásáról, egyes külön funkcziókat végző szerveiről. 289 főnyi tisztikar, 190 detektív, 2359 gyalog- és lovasrendőr teszi a rendőrség állományát s e csekély számú tisztikar mellett az 1911. évi összes ügyforgalom 1.378,925 ügydarab volt, ebből érdemleges munkát igényelt 682,914 darab. Külön beszámol a fogház- és tolonczügyosztály, a bejelentő és kézbesítő hivatal, a detektív testület ügyforgalmáról, ismerteti a rendőrség közigazgatási működését: a népesség forgalmának, a vasúti és helyi közlekedés, a kivándorlás s a fővárosi közlekedésügy anyagát. Bepillantást enged a társadalmi rendészet adattömkelegébe, pontos statisztikáját nyújtja az egészségügy rendészetének s a kihágások ügyé-