Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 6. szám - A külügyi közigazgatás. 4. [r.]

4^o Dí RÉNYI JÓZSEF Konzuli egyezményeink (konzuli és hagyatéki egyezmények) Francziaországgal 1866 decz. 1 i-én kötött konzuli egyezmény ; Az északamerikai Egyesült-Államokkal 1870 jul. 1 i-én kötött konzuli egyezmény (1871:XXXVI. t.-cz.); Portugáliával 1873. jan. 9-én kötött konz. és hagy. egyezmény (1874: XXXII. t.-cz.); Olaszországgal 1874. máj. 15-én kötött konz. egyezmény (1875 :XIII. t.-cz.); Szerbiával 1911. márc. 30-án kötött konz. egyezm. (1912: I. t.-cz.). A Bulgáriával kötendő egyezmény országgyűlési tárgyalás alatt áll. Más államokkal való viszonylatokban a kereskedelmi, hajózási, barátsági stb. szerződések tartalmaznak a konzulok helyzetére vonatkozó határozmányokat. A török Portával való viszonylatban még mindig az 1718. évi parssarovitzi szerződéseknek azóta többször megerősített határozmányai mérvadók. Egyes mohammedan államokban a konzulok helyzetét az európai hatalmaknak ez államokkal kötött közös egyezménye szabályozza, pl. Marokkóban az 1880 jul. 3. madridi egyezmény (1882: XIX. t.-cz. 1. A nemzetközi szerződések legnagyobb része a konzulokra nézve a teljes viszonosság alapján köttetik és a konzulok kiváltságos helyzetét rendszerint ahhoz a föltételhez köti, hogy azok a küldő állam alattvalói legyenek; sőt egyes kiváltságokattól tétetnek függővé, hogy a konzul valóságos (effectiv) konzul legyen és a működése helyén iparral és kereskedelemmel ne foglalkozzék. A konzulokat ebben a keretben megillető főbb kiváltságok — az idevágó nemzetközi szerződések igen sok esetben röviden csak arra szorítkoznak, hogy az egyik állam konzulai nak a másik állam területén egészen oly elbánást biztosítanak, «mint a legtöbb kedvezménynyel biró nemzetek hasonló rangú konzulainak» (legtöbb kedvezményi záradék) — nagyjában a következőkben foglalhatók össze: Bizonyos fokú személyi mentesség a konzul és a konzuli személyzet (nem egyúttal családja és házi személyzete) javára; ez azonban rendszerint nem áll meg olyan bűncselekményekre nézve, a melyek ennek az országnak törvényei szerint, a hol működnek, bűntettet képeznek; tanukul rendszerint meg nem idézhetők, hanem lakásukon hallgatandók ki vagy tőlük írásbeli nyilatkozat veendő. A konzuli irattárak és levelezések érinthetlenek (ez a kiváltság még a tiszteletbeli konzulokat is megilleti); némely nemzetközi egyezmény szerint szállásuknak és hivatali helyiségeiknek sért-