Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 5. szám - Kinematograf-jog; (Harmadik közlemény)

KÜLFÖLDI JOGÉLET. vétel öt nem sérti. Sértőnek tekintendő pedig a felvétel nemcsak akkor, ha az ábrázolt személyt lealázó, nevetséges alakban tünteti fel, de az esetben is, ha azt bualmas otthoni környezetében, napi munkájában elfoglalva mutatja be, avagy egyáltalán oly helyzetekben, melyekben az illető nyilvánosság előtt nem szokott mutatkozni. Valamint kétségtelen, hogy sértő lehet az ábrázoltra nézve az oly felvétel is, melyen helyzete nem, de környezete lealázó. Az utóbbi felfogás, mely a felvétel készítésének és nyilvános bemutatásának e'.vi szabadságát mondja ki, látszólag jobban felel meg mai jogáilapotunknak, mint az előbbi. A kinematogramm a rajta szereplőre könnyebben válhatik sérelmessé, mint a fotográfia az ábrázoltra. (Pl. a bizalmas helyzetben, családi körben ábrázolt egyén engedélyével készült mozgófénykép-íelvételnek mások szórakoztatására való bemutatása már magában is sértő lehet). Legmegfelelőbben oldja meg ezt a kérdést a franczia joggyakorlat, mely szerint a fényképfelvételek — ez vonatkozik a kinematogrammra is — készítése, (erjesztése és bemutatása elvben szabad, tehát az ábrázolt engedélyére nincs szükség, de ez a jog «tapintatos módon» gyakorlandó.* Hogy adott esetben átlépte-e a felvétel készítője avagy bemutatója az ábrázolt iránti köteles tapintat határát, az ténykérdés, mely esetről esetre a különös körülmények figyelelembe vételével állapítandó meg. Konkrétebb utasítást ad azonban a német birodalmi törvény, mely a műalkotásokon fennálló szerzői jogot szabályozza, a 23. §-ban ; kimondva, hogy szabadon legyen készíthető és bemutatható a jelenkor történetében szerepet játszó egyénekről készített felvétel, mely szabály azonban csak kivétel az alól az általános elv alól, mely az ábrázolt engedélyét kívánja meg a felvétel készítéséhez és bemutatásához. Az idézett törvényszakasz intézkedése a gyakorlatban helyesen olyként értelmeztetik, hogy ily szerepet játszó egyéneknek tekintendők azok is, kik nem saját cselekményükkel, hanem valamely rajtok kivül álló esemény (pl. rajtok elkövetett bűntény, szerencsétlenség stb.) következtében váltak a közérdeklődés tárgyává. Hasonlóképen kivételt képeznek a 23. §. éneimében és az ábrázolt engedélye nélkül sokszorosíthatók és mutathatók be oly felvételek, melyek gyűléseken, felvonulásokon és hasonló alkalmakkor tömegesen együtt levő személyeket ábrázolnak, vagy melyeken az ábrázolt személy csak mint «staffage» (pl. tájkép élénkítésére) szerepel. Az engedély megadása mindig az illető személy joga, feltéve, hogy cselekvési képessége korlátozva nincsen. Míg a gyámoltak és gondnokoltak helyett jogi képviselőjük adhat engedélyt. Minden más esetben a saját képmáson fennálló jog, a személyiséggel kapcsolatos jogok természetének megfelelően — personalissimum ius — átruházhatatltfn.* Jogsértés esetén * Tribuna! de Nantes. 1902. XII. 18.; 1. erre vonatkozólag Kohler id. müve 185. old. ** Az idézett törvény 22. §. II. bek. szerint ez a )og megilleti az ábrázoltakat azok életében, haláluk utan 10 évig pedig hátramaradottjaik gyakorolhatják azt.