Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 5. szám - Adalékok Szerbia büntetőjogának fejlődéséhez

KÜLFÖLDI JOGÉLET. 407 ostobaságok előfordultak s a mely bolondságokért a szerbek felett az egész világ nevet, ilyen ostobaságokért az illető akként bűnhődjék, hogy vele ugyanaz történjék, mi az ő részéről ez asszonyokkal szemben megtörtént.)) Ugyancsak a tálió jut érvényre az 1837-iki rendeletben, mely szerint a halálbüntetés ugyanolyan módon hajtassék végre, mint a hogyan a tett elkövettetett. Később az állami rend megszilárdulásával is -- épen a felmerült szükségleteknek megfelelőleg — rendeletek s nem egy rendszeres törvénykönyv, szabályozzák a jogi viszonyokat. De mig egyfelől ezek tulszigoruak voltak, másfelől nem elégítették ki a szükségleteket sem. És igy Karagyorgye akkori herczeg az államtanáonál egy rendszeres büntető törvénykönyv szerkesztését sürgeti, minthogy az életben levő rendeletek oalapot szolgáltatnak az idegen müveit világnak arra, hogy törvényeinket barbároknak s a jelen század szellemével meg nem egyezőknek tartsa». Az államtanács azonban uj törvénykönyv kodifikácziójár.ak nem látja szükségét. Végre az ujabb sürgetéseknek mégis enged s a megkezdett kodifikáczió alapján 1860-ban uj büntető törvénykönyvet kap Szerbia, a mely — egyes változtatásoktól eltekintve — még ma is érvényben van. Bár az uj törvény a régi rendeletekkel szemben sokkal emberiesebb, még mindig a szigorú megtorló elv pillérein nyugszik. A botbüntetés, melynek a régi szerb büntetőrendszerben oly nagy szerep jutott, végleg eltöröltetik. Különös tág teret ad a halálbüntetésnek, igy visszaesés, lopás, betörés stb. meghatározott eseteiben is. Bár ennek köre később megszükittetett, mégis mintegy tiz esetben n)er alkalmazást. Mint már említettük, Szerbia büntetőjogának fejlődésében uj fázist jelent a szerb igazságügyi minisztérium által közzétett büntető törvényjavaslat. A szerb tervezet a modern törvényjavas'atok által vágott uj csapásokon halad. Uj mindenekelőtt a büntetendő cselekmenyek kettős beosztása, mit az tett lehetővé, hogy az eddigi vétségek egy része kihágássá redukáltatott, másik része pedig bűntetté fokoztatott. Ennek megfelelően a különös rész : büntettek és vétségek két önálló fejezetére oszlik. A jelenleg érvényben levő törvénykönyvvel szemben kétségtelenül a büntetési rendszer sikerült egyszerűsítése lep meg. Főbüntetések: a halálbüntetés, fegyház és fogház. A várfogság, custodia honesta eltörültetett. Lényeges megszükitést szenvedett a halálbüntetés alkalmazásának a köre. Halálbüntetésnek van u i. helye az ellen, a ki a királyt vagy a trónörököst megöli, vagy azt megkísérli (90. §.). Mig ellenben az emberölés minősített esetében (mi a gyilkosság törvényes tényálladékának kiküszöbölését szolgálja) : «HH az emberölés kegyetlen módon, méreggel vagy több ember életét veszélyeztető módon követtetett el, vagy ha az emberölés haszonlesésből esry más fegyházzal büntetendő bűntett elkövetéséért és eltitkolásáért valósittatott meg», a halálbüntetést a törvényjavaslat (131. § 2. bek.) faku'tative írja elő. A rövid tartamú szabadságvesztés-büntetés kiküszöbölésére hozza be