Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 5. szám - Alaptőke-felemelés a tartalékalap felhasználása és a társasági vagyon nagyobbra értékelése utján; (A budapesti kir. itélőtáblának 1912. évi márczius 14-én 545/1912. V. sz. a. kelt határozatához.)

BÍRÓI GYAKORLAT. 39S nyességi kellékeknek betartásához is kötve van, melyek általában az alaptöke-felemeléshez szükségesek. Tehát ujabb állandó bírói gyakorlatunknak azt az általunk helytelennek vitatott felfogását tartva szem előtt, — a mely az alapításkori szabályoknak alaptőke-felemelésre való kiterjesztését mellőzi, - - szükséges, hogy a régi alaptőke teljesen be legyen fizetve (K. T. 1Ó2. §.), a tőkeemelést a közgyűlés határozza el (K. T. 179. §. p.) és a jelen esetben a társaság igazolja a czégbiróságnál, hogy az uj tőkére fordítani kivánt tartalékalap teljesen fedeti a? uj részvények értéléi. Ha u. i. állandó bírói gyakorlatunk — nézetünk szerint ultra legem menve — a készpénzzel fedezett alaptőke-felemelés folytán keletkező nagyobb tőkének a czégjegyzékben való feltüntetését, az uj tőke értéke teljes befizetésének igazolásától teszi függővé, a következetesség kétségen kivül megkívánja, hogy tartalékalap felhasználása esetén hasonlóképpen igazoltassák az uj tőke értékének teljes fedezése. Ebből folyik, hogy a bíróságnak jogában áll annak igazolását követelni, hogy a szóban forgó tartalékalap való-ággal és akkora értékben áll a részvénytársaság rendelkezésére, a mekkorára az uj tőke fedezése végett szük' ég van. II. A inig a részvényesek között a társaság fennállása alatt is felosztható szabad-tartalékalapnak uj tőkévé való átalakítása ugy nálunk, mint különösen Francziaországban és Németországban (1. idézett müvem 11. és 12. 1.) is ismeretes müvelet, addig teljesen szokat an és tudomásunk szerint, eddig még elő nem fordult módja az alaptőke-felemelésnek az, ha a közgyűlés a társasági mérleg aktív oldalán levő egyes vagyontárgyakat egyoldalúan magasabbra értékel és az igy előálló vagyoniöbbletet fordítja uj részvények fedezetére. Eme transactio érvényességének sine qua nonját a budapesti tábla 545 012. V. sz. határozatában előtérbe állítja, a midőn azt csak abban az esetben nem tekinti a törvény tiltó rendelkezésébe ütközőnek, ha az igy jelentkező vagyontöbblet <>a társaságnak valósággal a rendelkezésére áll». Ebből az alapelvből önként következnék az i<, hogy az igy megvalósítani kivánt alaptőke-felemelé; keresztülvitelét a czégbiróság mindaddig be nem jegyezheti, a mig arról meg nem győződik, hogy a\ u) tőkét fedető vagyon feietl a társaság valósággal rendelkezik is. Ezt a következtetést azonban a budapesti tábla nem vonja le és az alaptőke-felemelést bejegyző czégbiróságnak azt a jogát, hogy az uj tőkét fedező vagyontöbblet valóságos meglétéről meggyőződést is szerezzen, csakis abban az esetben ismerik el, ha «a bemutatott mérlegből nyitvánralóan kitűnik a,', hogy a n érlegben szereplő vagyon megállapítása a törvény rendelkezésének (199. §.) meg nem felelően történt s az értékelés alapjául nyilvánvalóan helytelen és valótlan adatok szolgáltak ; ilyen nyilvánvalóan helytelen és valótlan adatok fennforgása né'kül azonban a bíróság felügyeleti hatásköre nem terjed ki arra, hogy hivatalból vizsgálja, vájjon az a becsiés, me yet a részvény- társaság a mérleg megállapításánál alapul veU, általában véve és s^ám szerűen helycs-e.»