Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 5. szám - Alaptőke-felemelés a tartalékalap felhasználása és a társasági vagyon nagyobbra értékelése utján; (A budapesti kir. itélőtáblának 1912. évi márczius 14-én 545/1912. V. sz. a. kelt határozatához.)

386 BÍRÓI GYAKORLAT. való elhatározását tartalmazó részét, röviden abból a két indokból, mert az egész eljárást a K. T. 148. §-val tiltott részvény-névérték felemelésének minősítette és mert a társaság azt, hogy a tulajdonát tevő 654 drb Y. r.-t.-i részvényt miért becsülte az addigi 380 K-val szemben egyenként 580 K-ra, semmiféle elfogadható módon nem indokolta meg, tehát a szóbanforgó részvényeknek magasabbra történt értékelése folytán jelentkező 130,800 Kval nem tekinthető az uj tőke biztosítottnak. A budapesti kir. ítélőtábla 545/912. V. sz. a. kelt végzésével megváltoztatta az elsőbiróság végzését és kimondotta, hogy az alaptőke-felemelésnek fenti módon való elhatározására vonatkozó közgyűlési határozat az elsőbirói végzésben kifejtett okokból nem semmisíthető meg. Indokolásul a következőkre hivatkozott : «A K. T. 148. §-a u. i. a részvények névértékének felemelését tiltja, de a jelen esetben nem ez történt, hanem a közgyűlés uj részvények kibocsátását határozta el oly módon, hogy az addigi részvények mindegyike hat drb újonnan kibocsátandó részvénynyel cseréltetik ki s az ekként felemelt alaptőke fedeztetik a társaság hajóinak növekedett értékével s a társaság már meglévő egyéb vagyonával, többek között a tartalékalapnak ama részével, amely állítólag meghaladja a\ alapszabályok szerint kötelezően előirt tartalékalap mennyiségét. Ez azonban nem egyértelmű a részvények névértékének puszta felemelésével, mert bizonyos már meglévő vagyon szolgál a kibocsátandó u| részvényeknek s az ezek kibocsátásával emelt alaptőkének fedezetéül, az alaptőkének ily módon való felemelése pedig — felieve, hogy a felemell alaptőke fedezésére szolgáló vagyon a társaságnak valósággal a rendelkezésére á<l s a lartalékalopnak az említett czélra fordítani kívánt része az alapszabályokban kötelezően előirt tartalékalapmennyiséget meghaladja — nem ütközik a törvény tiltó rendelkezésébe. Felügyeled hatáskörénél fogva a czégbuóság belebocsátkozhat ugyan annak vizsgálatába, hogy a közgyűlés elé terjesztett mérlegnek és a részvénytársaság vagyonának megállapításánál a K. T. ipp. §-ának rendelkezései megtartatlak-e és a mennyiben a bemutaloti mérlegből nyilvánvalóan kitűnik az, hogy a mérlegben szereplő vagyon megállapítása a törvény rendelkezésének meg nem felelően történt s az értékelés alapjául nyilvánvalóan helytelen és valótlan adatok szolgáltak, joga van a bíróságnak a mérleget tudomásul vevő közgyűlési határozat megsemmisítésére, ilyen nyilvánvalóan helytelen és valótlan adatok fennforgása nélkül azonban a biróság felügyeleti hatásköre nem terjed ki arra, hogy hivatalból vizsgálja, vájjon az a becsiés, melyet a 1 észvénytársaság a mérleg megállapításánál alapul veit, általában véve és s áms^erüen helyes-e Nem szolgálhat tehát a szóban forgó közgyűlési határozatnak hivatalbó való megsemmisítésére alapul az elsőbiróság részéről felhozott, de semmiféle tárgyilagos adattal nem támogatott az az indok sem, hogy az az értékösszeg, a melyre a mérlegben kitüntetett társasági vagyonnak az elsőbiróság végzésében megemlített része becsülteiéit, mint nem bizonyított el nem fogadható.))