Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 5. szám - A külügyi közigazgatás. 3. [r.]

3Ó4 Dl RÉNYI JÓZSEF nevezésük: rendkivüli követ és meghatalmazott minister; envoyé extraordinaire et ministre plénipotentiaire); 3. minister-residensek (ministre résident); 4. diplomácziai ügyvivők (ministre chargé d'afíaires). * A követek ilyen rangosztályai, (melyeknek a diplomácziai etiquette szempontjából is nagy fontosságuk van,) az 18115. évi bécsi és az 1818. évi aacheni congressuson nyertek megállapítást. Egyedül a nagykövetek vannak fölruházva azzal a reprsesantativ jelleggel, hogy nemcsak a küldő államot, hanem a souverainnek személyét is képviselik. A viszonosság elvénél fogva minden állam olyan rangú követet küld a másikhoz, a milyen rangút az utóbbitól fogad. Nagykövetet rendszerint csak nagyhatalom küld nagyhatalomhoz. A pápai legátusok és nunciusok nagyköveti ranggal birnak. Ausztria-Magyarország nagyhatalom ezidőszerint tíz nagykövetet tart és pedig a következő államoknál: Amerikai Egyesült Államok, Francziaország, Japán, Nagybrittania, Németbirodalom, Olaszország, Oroszország, Spanyolország, Törökország; nagykövetet tart végül a pápai szentszéknél. Egyéb államoknál fentartott követségeink száma 20. Minister-residensünk volt azelőtt Montenegróban; diplomácziai ügyvivőt némely fél-souverain államhoz — pl. Bulgária függetlenségének elismerése előtt ehhez, most még Egyiptomba — szoktunk küldeni. Az osztrák-magyar követségekről és azok személyzetéről: Magyarország Tiszti Czim- és Névtára és a cs. és kir. Külügyi Szolgálat Evkönyve nyújt áttekintést. Ugyancsak az AusztriaMagyarországnál accreditált külföldi követségekről is; ez utóbbiak közül 10 nagykövetség és 24 követség. A külföldi nagykövetek, követek és minister-rezidensek ő Felségénél, diplomácziai ügyvivők a közös külügyministernél accreditáltatnak. Bár szintén a nemzetközi jog oltalma alatt állanak, nem tartoznak a követek sorába az u. n. diplomácziai ágensek és commissariusok; a magyar v. az osztrák kormány által alkalmilag küldföldre küldött commissariusok rendszerint nem birnak diplomácziai jelleggel (pl. a nemzetközi kiállításokra kiküldött magyar kormánybiztosok). Hivatkozással a kiegyezési törvény 1867;XII. t.-cz. 28.