Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 5. szám - A külügyi közigazgatás. 3. [r.]

3Ó2 DE RÉNYI JÓZSEF 1869-ben kir. törvényszékek és járásbíróságok állíttattak föl, az azelőtti elsőfokú municipális bíróságok megszűntek. De ez a közlés is hibás, mert a jegyzetben idézett 1869: IV. t.-czikk csak az igazságszolgáltatás és közigazgatás elválasztásának és az általános kir. bíráskodásnak elvét mondja ki, maguknak az elsőfokú bíróságoknak felállítását azonban csak az 1871 : XXX11. t.-cz. rendelte el és a kir. biróságok működésüket csak 1872-ben kezdték meg. Hosszasabban foglalkoztunk ezzel a II. fejezettel, már csak azért is, hogy mindjárt a szerző által az állam alapjaiként jelzett, a mü élére helyezett kérdéseknél és nem önkényszerüen kiszakitott résznél mutassuk be szerző módszerét, felfogását és eljárását. Ez a módszer, felfogás és eljárás ugyanaz a munka többi részében is, csakhogy a munka többi részében a hibák és hiányok talán még számosabbak, a módszertelenség, pontatlanság és pongyolaság még nagyobb és a sok felesleges politikai és történeti kitérés még szaporodik. (Befejezése következik). A KÜLÜGYI KÖZIGAZGATÁS. Irta : Dr. RÉNYI JÓZSEF. (Harmadik közlemény*). 2. §. A követségek (diplomacsiai képviselet). Az államok egymás között való érintkezésük közvetítésére egymás területén állandó30 szerveket: követségeket tartanak. Monarchikus államokban, a hol az államot kifelé az uralkodó képviseli, a követek is az uralkodó követeinek neveztet* Előző közleményt l. Jogállam XI. évf 187., 275. 1. 3° Vannak alkalmi követek is (employés diplomatiques en mission extraordinaire), a milyenek csak egyes ünnepélyes alkalmakkor, pl. trónralépés bejelentése végett, koronázáskor küldetnek ki a királytól vagy küldetnek a királyhoz. Nemzetközi congressusokra és confcrenciákra is külön megbízással ellátolt meghatalmazottak szoktak küldetni. Az állandó követségek tartása Európában a XVIII. században (XIV. Lajos óta) vált általános szokássá.