Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 5. szám - Magyar közjog német nyelven. 1. [r.]

MAGYAR KÖZJOG NEMET NYELVEN. 349 első közös intézmény elismertetett, a mi nem áll. Ezekre az állításokra még lesz alkalmunk e bírálat későbbi folyamán visszatérni és ezeknél itt tovább nem időzünk, hanem áttérünk immár a történelmi bevezetésről a munka tételes részére. A munka tételes része öt fejezetbe (II—Vl-ig) van foglalva. Ezeknek czimei: Az állam alapjai. Az államhatalom szervezete. Az egyház és iskola igazgatása. A mellékországok autonómiája. Az osztrák császársághoz való közjogi viszony (a kiegyezés). Valamely munka rendszerének megállapítása mindenesetre a szerzőnek teljesen individuális joga. Annak helyessége vagy helytelensége felett lehet vitatkozni, de ez bírálat tárgyát nem képezheti. Ennélfogva nem is akarunk itt e rendszerrel és beosztással foglalkozni, de mégis meg kell kérdeznünk, mit keres itt ebben a munkában a IV. fejezet, a mely az egyház és iskola közigazgatását tárgyalja, mikor tudjuk, hogy a vállalat programmja szerint Magyarország közigazgatási jogát külön kötet fogja tartalmazni. Ha még csak a vallásgyakorlat szabadságáról és az egyházaknak az államban való jogállásával foglalkoznék, azt értenők, de akkor sem indokolt itt az iskolai közigazgatást tárgyalni. A II. fejezet az állam alapjaival foglalkozik és pedig: A) a magyar szent koronával; B) az államterülettel, czimerrel és színekkel ; C) a népességgel és az államnyelvvel. Hogy szerző a munka tételes részének elejére a «szent koronáról*) szóló tant helyezi, az mindenesetre arra mutat, hogy szerző igyekezett a mai magyar közjogi irodalom által elfogadott iránynak eleget tenni, a mely a régi szent korona tant ismét felélesztette. Ugy látjuk azonban, hogy ezt a szent koronaféle tant a szerző félreértette vagy félremagyarázta és oly megkülönböztetéseket tesz, melyeknek alapja nincs. Annak megemlítése után, hogy Magyarországon a korona tulajdonképen az egész állam fogalmát jelenti, mindjárt azt állítja, hogy különbség van a