Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)
1912 / 5. szám - Magyar közjog német nyelven. 1. [r.]
MAGYAR KÖZJOG NÉMET NYELVEN. 343 intézményeket, melyekből mai alkotmányunk kifejlődött és kinőtt, ha lehetséges is, a közjog megismerése szempontjából értékkel nem bir. Mindenekelőtt tagolni kellett volna ezt a korszakot, és a tagolás alapjául nézetünk szerint a közjogi tudomány szempontjából leginkább az a kérdés szolgálhatott volna, hogy a nemzet és a királyság hatalmának mérkőzése közben alkotmányunk milyen változásokon ment keresztül. Ha e korszak végéül, nem miként a szerző tette, az 1790-ik, hanem az 1848-iki évet teszszük, akkor olyan határkövekül, a melyek e korszakban alkotmánytörténeti szempontból fordulatot jelentenek, az 1526., az 1608., az 1687. és az 1790-ik éveket jelölhetjük meg. Akár az ősiség behozatalától, akár egy későbbi időtől t. i. Zsigmond király uralkodásának második felétől kezdve számitjuk a korszakot, ennek legelső, 1526-ig terjedő részében, azt látjuk, hogy oly alkotmányjogi intézmények keletkeznek, melyek a nemzeti hatalom és befolyás erősödését jelentik, pl. az országgyűléseknek a hozzájárulási joga a törvények hozatalában, a király tanácsosainak és azok felelősségének intézménye stb. Az 1526. év, a midőn az ország egy része I. Ferdinánd osztrák íőherczeget választja Magyarország királyául, uj irányú fejlődés kezdetét jelenti. Annál a tényleges, de állandó kapcsolatnál fogva, a melybe Magyarország a német birodalommal és az osztrák főherczegséggel jutott, egyrészt a fejedelemség részéről a fejedelem által birt összes országok egységesítésére való törekvés és ennek megfelelő organizáczió indul meg, másrészt az idegenekül szemben álló fejedelmek eme törekvéseinek ellenhatásául az ország önállóságának biztosítására irányuló törekvésnek jeleit észlelhetjük. Az ióo8-ik évi törvényhozás sok tekintetben hasonlit az 1848-iki törvényhozáshoz, a mennyiben ez is az addigi jogállapotnak, a lassanként, szinte észrevétlenül előállott tényleges állapottal szemben való in integrum restitutióját jelenti. Egyúttal az 1608. év az u. n. magyar rendiség teljes kifejlődésének időpontjául is tekinthető, a mikor a magyar nemesi