Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 1. szám

TIZ ÉV. az anyagi jogi egyezségről (III., 264.), az önsegélyről (IV. köt.), a kölcsönszerződésről, kapcsolatban az uzsorajavaslattal (VII., 673., 765.;; dr. Weinmann Fülöp a törvényi öröklésről (I. köt.) és az ági öröklésről (II. köt.); dr. Kanig Vilmos a szolgálati szerződésről (II., 10$.); dr. Reichard Zsigmond a tévedés szabályozásáról (II. köt.); dr. Rajfay Ferenc^ és dr. Kiss Gé;a az ági öröklésről (II., 74., 24Ó.); dr. Holilscher Szigfrid a házastársi köteles részről (II., 119.); dr. Bolla Árpád az előszerződésekről és pontozatokról (II. köt.); dr. Antalji Mihály a törvénytelen gyermek jogviszonyáról (III., 287.); dr. Ladányi Béla a házastársak személyes viszonyáról (III. 283.); dr. Menyhárth Gáspár az utóöröklésről (V., 248.); dr. Schwarq Gusztáv a birtokról (VII., 321', 401.) irtak a tervezet megfelelő rendelkezéseit biráló értekezéseket; mig dr. Mes^lény Artúr a tervezet előkészítését általánosságban ismertette (VI., 305.). Czikkeink hatásának legkétségtelenebb bizonyítéka az, hogy a Ptkv. tervezetéről közzétett főelőadmányban az illető tárgynál mindenütt hivatkozás történt a Jogállam megfelelő értekezésére. A hitel]og nagy területén is számottevő tevékenységet fejtettek ki a Jogállam mnnkatársai. Ezek mellett azonban e téren is megtisztelte folyóiratunkat néhány jeles külföldi tudós. Az egyik Siefart Henrik, a német birodalmi biztosítási hivatal tanácselnöke, a ki a munkás-balesetbiztosítási per és eljárás főbb elveiről (VII., 241.1, a másik dr. Meyer Félix, berlini Kammergerichtsrat, a ki a váltó utólagos telepítéséről (X., 627.) értekezett. Hazai jogászaink közreműködését a következőkben foglalom össze. A kereskedelmi jogból vett tárgyakból értekeztek : dr. Schwar$ Gusztáv: «Bevezetés a kereskedelmi jogba» czim alatt (VI., 321., 401.), továbbá ugyanő a czégről (IX., 20.); dr. Baumgarten Nándor a külföldi kereskedelmi társaságok jogi helyzetéről hazánkban (VII., 638.); dr. Oppler Emil a részvénytársasági mérleg megtámadhatóságáról (X., 477.) és Bubla Ferenc^ részvényjogunk reformjáról.