Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 1. szám

8 Df EDVI ILLÉS KÁROLY Majd az esküdtekhez intézendő kérdés feltételének megtagadásáról (IV., 2159.) értekezett. Legjelentékenyebb dolgozata azonban az volt, a melyet: «Ugyészség és politika>• czim alatt tett közzé (VI., 161., 241,), a melyben a kir. ügyészségnek a kormánytól független állását és perjogi hatáskörét világította meg. Dr. Doroghi Ervin a semmiségi panasz bejelentéséről (II., 369.); dr. Lengyel Aurél: «Correctionalisatio és hatáskör» czim alatt (VI., 211.); Tóth Gerő a közvédői intézményről (VII. köt.); dr. Kármán Elemér az igazságügyi rendőrségről (VIII. köt.); dr. Doleschall Alfréd az esküdtbíróság reformjáról (VIII., 506.) és dr. Degré Miklós az esküdtszéki reformtörekvésekről (X. köt.) irtak kisebb-nagyobb, de mindig figyelmet keltett értekezéseket. A jelen sorok irója: «A törvény, vagy a kir. Curia?» czim alatt (II., 278.) a Curia 83. sz. döntvényét, «Quis custodiet custodes?» czim alatt (II., 478.) a VI. számú, «Jogbitorlás» czim alatt (III., 481.) a 84. számú döntvényt tette birálat tárgyává. Az első döntvény szerint a védőül kirendelt ügyvéd ügyvédjelölttel is helyettesitheti magát a főtárgyaláson; a második szerint a kir. tábla főtárgyalásán csak a vádlott által választott védőnek van az a joga, hogy a vádlott távollétében bejelentett semmiségi panasza folytán az iratok közvetlenül a kir. Curiához terjesztessenek fel; a harmadik pedig kimondja, hogy a menynyiben az alsófoku bíróság visszautasítja a semmiségi panaszt: a visszautasító végzés ellen használt felfolyamodás felülvizsgálata a kir. Curia hatásköréhez tartozik. Ki kell még emelnünk az esküdtszékre vonatkozó szakvéleményeket, a melyeket a szerkesztőségünk által felkért szakférfiaktól abból az alkalomból közöltünk, midőn a szegedi esküdtbíróság felmentette a Haverda per vádlottjait. Véleményeket adtak e kérdésről: S^ivák Imre. Vargha Ferenc^, Tóth Gerő, Pollák Illés, Kenedi Gé^a, Zsitvay Leó, Várad/ Zsigmond, Berényi Ármin és Lengyel Aurél (IX., 211, 284.). A magánjog nagy területén a legszétágazóbb és részben