Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 1. szám

TIZ ÉV. jog és állandó lakás», «Az ősválasztókw (VIII. köt.); dr. Nagy Miklós: «Magyar választójogi reform» és «Olasz választójogi reform* (X. köt.) czimek alatt irtak a kérdést minden oldalról megvilágító értekezéseket. A közigazgatás javítása érdekében is megindult az akczió a közigazgatás egyszerüsitéséről szóló 1901 : XX. t.-czikkel. E törvény életbelépése alkalmából dr. Némethy Károly belügyi államtitkár és dr. Hatfyufi De^ső irtak tájékoztató czikkeket (I., 521., II., 302.). Thallóc^y Lajos a magyar közigazgatás történetéről (VIII. köt.), mig dr. Lukács György: «Szoczializmus a közigazgatásban*) czim alatt (L, 29.) irtak hazai közigazgatásunkat általánosan érdeklő tanulmányokat. Nagyérdekü és sokat vitatott kérdést tárgyal dr. Wlassics Gyulának: «Jogerő a közigazgatási intézkedések területén» czim alatt (X., 1.) közölt értekezése. E czikk közvetlen hatásaként jegyezhetjük fel, hogy megjelenése után a Magyar Tudományos Akadémia az abban tárgyalt kérdést tudományos pályakérdésül tűzte ki.* Külön kell kiemelnünk dr. Wekerle Sándornak az egyházi adók rendezéséről irt gyakorlati jelentőségű czikkét (II., 1.), a melyben arra az eredményre jut, hogy az állandóan visszaforduló s jogérvényesen megállapított egyházi szolgáltatások, kivéve azokat, a melyek az 189=5 :XLIII. t.-cz. 9. §-a szerint csak birói uton érvényesíthetők, közigazgatási uton, a közadók módjára, volnának behajtandók, s hogy nem ütköznék törvényeinkbe, ha a kormány ez ügyet rendelettel szabályozná. Sokat vitatott kérdés volt a kivándorlásnak törvényhozási szabályozása, vagyis az erről szóló 1903 : IV. t.-czikknek uj törvénynyel való helyettesítése. Az alkotandó uj törvény javaslatához alaposan hozzászólott dr. Királyfi Árpád (VII., 687.), különösen a javaslat 2. és 40. §-ának fogyatékosságait fejtvén ki; * L. Jogállam. X. évf. 495. 1.