Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 1. szám - Az ági öröklés törvényhozási szabályozásáról

IRODALOM. 163 előzetes letartóztatás esetén jár kártalanítás. Vájjon nem jár a kártalanítás, ha azt vizsgálóbíró vagy a vádianács rendelte el? Vag\is a hol a törvény az «itélőbiróságot» akarja megjelölni, ott ezt felismerhetően teszi, a hol pedig «biróságot» emlit, ott az a czélzat ismerhető fel, hogy mindazok a hatóságok értendők, melyek az eljárást birói jellegűvé, vagy magukat az intézkedéseket birói cselekményekké teszik. A Bp. 384. §. p. pontjában a *biróság» kifejezés alatt tehát a főtárgyalás elnöke is értendő. A gyakorlat már keresett kibúvót a Curia megszorító magyarázatának káros hatásai elől. Ha a főtárgyalási elnök a Bp. 384. §. 5. pontja alá nem eső sérelmesnek tartott határozatot hozott, p. o. megtagadta a tanúhoz vagy szakértőhöz kérdések feltevését, a fél kérte indítványának a törvényszék határozata alá bocsátását s a Bp. 384. §. 9. pontja alapján ezen határozat ellen jelentette be a perorvoslatot. Nem szólva most arról, hogy mennyire helytelen és a perjogi alapelvekkel ellenkező, ha a főtárgyalási elnök határozatát oly tanács bírálja felül, melynek élén a felülbírálandó főtárgyalási elnök áll, mi alap sincs a főtárgyalási elnök hatáskörének ily áthárítására. Több curiai határozatot ismerünk, mely helyteleníti is ezt a gyakorlatot ; az 1911 okt 5-én kelt 6631. B. sz. határozat pedig elvi éllel domborítja ki, hogy a főtárgyalás elnöke helyesen tagadta meg a védő részéről tett amaz indítványnak a törvényszék határozata alá bocsátását, hogy a törvényszék határozzon a tanúhoz intézni kivánt, de az elnök által megiagadott kérdések feltétele tárgyában, mert e tekintetben a főtárgyalás elnöke van hivatva határozni. Dr. Lengyel Aurél. IRODALOM. Az 1867 : XII. t.-cz. jogi természete. Irta : dr. Wlassics Gyula, v. b. t. t., a m. kir. közigazgatási bíróság elnöke. Az 1867: XII. t.-cz. jogi természetének magyarázatánál állandóan kisért a politika, olyannyira, hogy már szinte a gyakorlati politika kérdésévé vált, hogy e törvény — ha csak némely intézkedéseiben is —• szerződési természetűnek tekintessék-e, vagy sem. Osztrák részről ugyanis a szerződési jellegből azt a gyakorlati következtetést akarják levonni, hogy Magyarországnak az 1867 : XII. t.-cz. bármely intézkedésének megváltoztatásához, avagy hatályon kívül helyezéséhez Ausztria hozzájárulására van szüksége. Ez a felfogás azonban a magyar állami souverainitás tényével csak akkor