Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 1. szám - A pactum reservati dominiinak utólagos kikötése

1 20 D? SCHUSTER RUDOLF tartja magának? Ha ezt nem engedjük meg, annak a következménye csak az volna, hogy a vevő valósággal visszaadná a tárgyat az eladónak, ki azt a következő pillanatban újból visszaadná. Ez komoly dolgokkal játéküzés volna. De a szerződési és rendelkezési szabadságtól eltekintve, e jogintézmény jogi constructiójából is kiindulva sem találunk semmi nehézséget, hogy az utólagos kikötést, mint megengedhetőt, el ne fogadjuk. Ez a kikötés ugyanis nézetem szerint semmi egyéb, mint egy u. n. pacfum adjeciam, vagyis egy különben teljesen perfekt szerződéshez hozzáfűzünk oly kikötést, mely nem magát a szerződést és annak tartalmát, hanem csak annak rendes hálását módosítja. Ez az, mire suly fektetendő, ha a kérdést jól meg akarjuk oldani. Ebben, .t. i. a szerződés rendes hatásának módosításában rejlik a pactumnak és annak utólagos kikötésének jelentősége.* Sehol se találjuk kifejezve azt a nézetet, hogy a többször emiitett kikötés utólagosan nem volna eszközölhető. Azok a jogirók azonban, kik az utólagos kikötés kérdésével egyáltalában foglalkoztak, azt mind joghatályosnak mondják. így pl. Sohm szerint az ily mellékszerződési megállapodás igen is kiköthető utólagosan is teljes érvénynyel.** Továbbá ugy az irodalomban, mint a német Reichsgerichtnél is ritka nagy tekintélynek örvendő Staub (id. h.) egészen határozottan annak a nézetnek ad kifejezést, hogy a pactum reservati dominii utólagosan is megállapitható. Staub ugyanis igy érvel: A tulajdonfenntartással kötött szerződés nem feltételes szerződés, az egy feltétlenül kötött ügylet, csak az átadás hatása feltételes és hozzáteszi: «Der * Arendts, Pandekten, 506. §. ; Staub, Kommentár zum Handelsgesetzbuch II. köt. 1715. I. (VIII. kiad.); dr. Schuster Rudolf jogászegyleti felolvasása. (Uj folvam, 1910. 5. füzet, Magyar jogászegyleti értekezéseké ** Sohm Rudolf, Institutionen (XIII. kiad.) 554. lap.