Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 1. szám - A pactum reservati dominiinak utólagos kikötése

Dl SCHUSTER RUDOLF ténhetik meg, ha pl. a gyermekek közül csak az egyik is ellentmond. Csak a mennyiben a jogosultak meg nem egyezése a temetést megakadályozná, kellene a hatóságnak közbelépni és a szükséges intézkedéseket megtenni. Fordította : Dr. Újlaki József. A PACTUM RESERVATI DOM1NIINAK UTÓLAGOS KIKÖTÉSE. Irta: Dr. SCHUSTER RUDOLFTudjuk, hogy a pactum reservati dominii, daczára annak, hogy igen régi keletű, a jogirodalomban nagynehezen tudta magának azt a pozicziót kivívni, mely megilleti és tudjuk azt is, hogy a judicatura is nehezen barátkozott meg vele. Minden csak elképzelhető érvet felhoztak ellene, valóságos rágalmakkal illették; mindennek természetes folyománya az lett, hogy ez a jogintézmény fogalmilag sem tisztázódott mai napig sem kellőkép. De azt is tudjuk, hogy mindezeknek daczára ez a jogintézmény tényleg él és napról-napra nagyobb tért hódit meg magának. Mai nap már gépet kereskedő vagy gyáros máskép nem is ad el — készpénzfizetés melletti vételt természetesen kivéve — mint tulajdonfenntartás kikötésével. Ily elvitázhatlan tény előtt okos ember meghajlik, szemébe néz, igyekszik vele megbarátkozni és igyekszik azt helyes szabályokba önteni. Ennek tulajdonítandó, hogy a törvényhozások ujabbi időben elismerték e jogintézmény hatályosságát, igy a német ptk. 45^. §-ában és a magyar T. 141 1. §-ában és főkép az uj svájczi ptk., a melyre még visszatérünk. A gyakorlati élet és annak szükségletei nem törődnek azzal, hogy a tudósok a jogi constructio felett meg tudnak-e