Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 1. szám - A holttesten való jog

100 Dí ZITELMANN ERNŐ A HOLTTESTEN VALÓ JOG. Irta: Dr. ZITELMANN ERNŐ. I. Az élő ember teste nem dolog, hanem személy; a testtől elválasztott rész azonban — az akár élve, akár halva született gyermek kivételével — dologgá lesz és személyes tulajdon lehet. Erre nézve megegyeznek a vélemények, vitás csak az, vájjon a testnek ilyen elválasztott része ipso facto annak a személynek a tulajdonává lesz-e, a kitől származik. Az uralkodó felfogás, nézetem szerint helyesen, igennel felel erre a kérdésre, de nem azonos indokokból, sőt a tétel megokolása igen élénk vita tárgya épen ez álláspont hivei közt. Ehhez képest tehát az az orvos, a ki a beteg kifejezett vagy hallgatólagos beleegyezése nélkül magához veszi az orvosi szempontból érdekes kioperált daganatot, lopást követ el. Erre a kérdésre egyébként itt felesleges bővebben kitérni; elegendő annak megállapítása, hogy a testnek attól elválasztott valamely része közönséges dolog és egyéni tulajdon tárgya lehet. Egészen más elbírálás alá esik a holttest, a melyre vonatkozó jogviszonyokról az alábbi fejtegetésekben lesz szó. A kérdést a német jog alapján tárgyalom ugyan, de azért fejtegetéseim a magyar jogászokat is bizonyára érdekelni fogják, mert első sorban az általános szempontokat igyekszem kidomborítani.* A holttest is dolog — mert a személy, halálával, megszűnik személy lenni — de olyan dolog, a mely semmi más dolog* A kérdés irodalma igen nagy; az utolsó két évtizedből kiemelendők : Kolilcr: Abhandlungen aus dem Strafrecht, I. köt. 204. és köv. 1.; Gareis: Festgabe von Königsberg für Schirmer, (1900) 59. és köv. 1.; Schwerin: a Seufferts Blátter für Rechtsanwendung-ban, (1905) "o. köt. (190$) 65j. és köv. 1. V. ö. azután Schwai\ rendkívül érdekes fejtegetéseit az Archív für Bürgerliches Recht 1008. évi J2. köt. 42. és köv. I. További irodalmi adatok találhatók az emiitett íróknál, valamint Gierke: «Deutsches Privatrechtn-jében 2. köt. 35. 1.