Jogállam, 1911 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1911 / 1. szám - Könyvkivonati illetékesség. 1. r.

72 TÖRVÉN YELŐ KÉSZÍTÉS. eredetiben vagy másolatban (ugyanott és Prtts IJJ. §.), ellenesetben a kereset hivatalból hiánypótlás végett visszaadandó (Prtts 140. §. 2. bek.), s a hiány pótlása nélkül újból beadott kereset hivatalból visszauta­sítandó (Prts 141. §. 1. bek.). Ha azonban ez nem történt meg és az alperes a tárgyaláson megjelent vagy már perbe bocsátkozott: a bíróság e hiányt hivatalból többé nem veszi figyelembe farg. ex: Prtts 50. §. 2. bek.).1 A könyvkivonati illetékességet annak eddigi szoros értelmében a törvény csak bejegyzett kereskedő javára és kereskedővel szemben ismeri (1. alább 6. alatt). Az illetékesség igénybevételének közelebbi feltételei tekintetében a következők jegyzendők meg: 1. Az illetékességet csak bejegyzett kereskedő, vagy akár bejegyzett, akár be nem jegyzett iparos veheti igénybe. Hogy ki bejegyzett kereskedő, ez nem kérdéses;2 hogy azonban ki tekintendő iparosnak, annak meg­határozása jelen jogunk szempontjából nehézségekbe ütközik. A kereske­delmi törvény szempontjából az iparos is kereskedő (1875: XXXVII. t.-cz. 5., 6. §§., 259. §. 1., 3., 5. p.), az ipartörvény szerint pedig a keres­kedő is iparos (i884:XVII. t.-cz. 2. §.); maga az ipartörvény nem irja körül az iparos fogalmát. Az bizonyos, hogy az ipar tényleges ü\ése, és nem az iparengedély meg- vagy meg nem szerzése irányadó; s az is bizo­nyos, hogy a mi kérdésünk csak oly iparos tekintetében merülhet fel, a kinek követelése oly ügyletből származik, mely a\ ő mint eladó üzlete kóréhe^ tartozik (Prtts 31. §.3. bek.). Ez nem jelenti azt, hogy csupán oly iparos élhetne a kedvezménynyel, a ki áruk eladásával iparszerüen foglalkozik: tehát pl. nem a cselédszerző, a bérkocsis, a hordár, az ügynök. A miként a keresk. törv. 259. §. utolsó bekezdése élesen külön­böztet egyfelől az iparszerüen kötött, másfelől a nem iparszerüen ugyan, de kereskedő által a kereskedelmi üzlet körében kötött ügyletek között, ugy viszont a Prtts 31. §-át is annak határozott kijelentéséhez képest ki kell terjesztenünk az iparos által nem iparszerüleg ugyan, de iparüzlete körében kötött eladásokból eredő követeléseire is, s ehhez képest igénybe veheti a kedvezményt nemcsak a szabó, a czipész az általa iparszerüleg űzött eladások tekintetében, hanem a cselédszerző, ha üzlete portálját eladja, a bérkocsis, ha több kocsija, lova közül egyiket eladja, a kémény­seprő, a ki létráját, a fehérnemütisztitó, a ki mosógépét eladja stb.3 Nem áll ellentétben ez állásponttal az, hogy a Prtts 31. §. 2. bek. utóbb «megrendelés»-ről, «áru»-ról beszél. «Aru» minden adásvétel tárgya 1 A Prstt 50. §. j. bek. nem jön alkalmazásba, mert a törvény speczális rendel­kezéseket tartalmaz, ez a szabály pedig csak subsidiarius. 2 Irányadó a tényleges bejegyzettség, s nem az, hogy felperes bejegyzésre jogo­sult vagy kötelezett-e (Keresk. törv. 16. §§.). 3 V. ö. Nagy Ferenc^, Keresk. jog, VII. kiad. II. köt. 27. s. k. I.

Next

/
Thumbnails
Contents