Jogállam, 1911 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1911 / 10. szám - Külföldi jogélet

7QO SZEMLE. kérdésről érdekes czikket közöl A\ Újság november 15-iki számában. Fejtegetései megegyeznek azzal a módosítással, a melyet a képviselőház igazságügyi bizottsága ez év nov. 15-én tartott üléseben az ügyvédjelö) tek gyakorlati képesítésének szigorítása tárgyában tett. — A VI. Országos Elmeorvosi Értekezlet napirendjének egyik legérdekesebb pontja a magánjogi korlátozott beszámithatóság problémája volt. E problémát a múltkori Orsz. Értekezleten dr. Friedman Ernő ügyvéd vetette föl, és a mostani kongresszuson mint a kérdés referense mar konkrét javaslatban terjesztette eredményeit az értekezlet elé. I. Azt az állapotot, mely a büntetőjogban a korlátozott beszámithatóság fogalmának alapiául szolgai, figyelembe kell venni a magánjog egész rendszerében. 2. Az állapotok különféleségei összeolvadnak egy oly tényalladékba, a mely szerint a rendestől eltérő elbírálás alá esnek azok az egyének, a kiknek szabad cselekvési képességük értelmi, érzelmi és akarati defektusok által korlátolva van. a nélkül azonban, hogy az teljesen ki volna zárva. 3. E tényálladékhoz más és más joghatályok fűződnek, a szerint, hogy visszterhes, vagy ingyenes jogügyletről van szó. Az ingyenes jogügyletek, beleértve a végrendeletet is, megtámadhatók, ha a cselekvő alany szabad cselekvési képessége értelmi, érzelmi vagy akarati defektusok által korlátozva volt, és az érvényielenitést az eset egyéb körülményei is indokolják. 4. A házassági jogban az e tényálladék alá vonható patologikus lelkiállapotok relatív bontóokul szolgálnak. 5. Bizonyos nagyobb horderejű és taxatíve meghatározandó esetben végrendeletnél, nagyobb ajándékozásnál, ingatlan adás-vételszerződésnél az ügylet érvényességéhez és ily beteges lelkiállapotu egyének mellé adandó tanácsadónak hozzájárulása szükséges. Konrád Jenő miniszteri tanácsos referens a kérdésnek mélyreható elméleti fejtegetése után megjelöli, hogy e fogalmat a polgári törvénykönyv tervezetének mely szakaszaiban tartaná részben megvalósíthatónak. Az értekezlet a kérdés nagy jelentőségére való tekintettel a következő kongresszus napirendjére is kitűzte — Választás vagy kinevezés ) A törvényhatósági tisztviselői állások betöltésének kérdése már volt ütköző pontja a magyar politikai életnek s bizonyára még sokszor fog felszínre kerülni. \ politikai küzdelmek és érdekek káoszába tárgyilagosan, minden politikai vonatkozástól menten szól bele most a Választás vagy- kinevezés cz. tanulmány szerzője, Egj'cd István. Kifejti a kérdés történeti előzményeit, az államosításra irányuló törekvések elméleti és gyakorlati indokait ; egyenként vizsgálja az ingyenesség, az életfogytiglani szolgálat, az áthelyezhetőség kérdéseit és arra az eredményre jut, hogy a közigazgatás modern követelményeit, a tisztviselői kar érdekeit még ma is veszély nélkül lehet összeegyeztetni az önkormányzat megszentelt hagyományaival. Végül a törvényhozás legközelebb feladatai részletezi.