Jogállam, 1911 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1911 / 10. szám - A törvényhatóság foganatosító tevékenysége. Felírás és ellenállás

770 KÖZJOG ÉS KÖZIGAZGATÁS. jából a törvénytelen és czélszerütlen rendeletek között és igy a törvényhatóságot fenntartás esetén egy törvénytelen, tehát jogilag semmis kormányrendelet végrehajtására is kötelezte. Pedig a törvénytelenség tiszta jogkérdés, a mely birói uton tisztázható, — mig a czélszerütlen rendelet érvényes jog, a hol a czélszerütlenség megítélésének subjek'iv volta indokolttá tette a kormány hatalmi túlsúlyát ; a czélszerütlen tendelet ellen való felirat csak kérelmi forma a megváltoztatás iránt, a törvénytelen rendeld végre nem hajtása törvényes jog és mellőzhetetlen kötelesség. Épen ebben rejlik a felírási és ellenállási jog elhatároló különbsége. Hiánya volt az 1908. év előtti jogállapotnak, hogy a kormány bármely intézkedést az állam veszélyeztetett érdekei miatt halaszthatatlannak és igy azonnal végrehajtandónak jelenthetett ki. Végre figyelemre méltó az egyensúlynak teljes hiánya a kormány és törvényhatóság jogi és érdekharczában. A törvényhatóság legfeljebb utólag mehetett a képviselőházhoz orvoslásért ; nem szólva az utólagos felírás gyakorlatilag ugy is kétes értékéről, micsoda súlya lehet a feliratnak akkor, ha az országgyűlés többsége a kormány mögött ül vagy ha az országgyűlés ép a kormány törvénytelensége miatt nem is lehet együtt. A kormány ellenben a legmesszebbmenő hatalmi fegyverekkel van ellátva, mikor törvénytelen intézkedéseit a főispánokra a törvény értelmében ruházott kivételes hatalom segítségével könnyen megvalósuláshoz segítheti. V. E hiányokon volt hivatva segíteni az 1907. évi LX. t.-cz.* E törvénynyel a törvényhatóságnak a kormányrendeletekkel szemben eddig fennállott jogállása lényegesen megváltozott. A mig a czélszerütlen kormányintézkedésekkel szemben megmaradt az 1S86. évi XXL, illetőleg 18J2. évi XXXVI. t.-c\.-ben szabályozott eljárás, addig a törvénytelen intézkedésekre vonatkozólag e két t.-czikk megfelelő szakaszai hatályukat vesztették s a régi felírási jog helyébe a birói panasz-nt lépett. Az uj rend elismeri azt a lényegbeli különbséget, a mely a törvénytelen és czélszerütlen rendeletek között van s arra az álláspontra helyezkedik, hogy a törvénytelen rendelet soha végre nem hajtandó. Természetesen azonban e törvénytelenséget a kormány és törvényhatóság vitájában tekintély mellett meg kell állapítani s e megállapítást a közigazgatási bíróság ítélete adja meg. Sőt az 1907. évi LX. t.-cz. szerint a bíróság nemcsak egyszerűen jogi szakértő a törvénytelenség kérdésében, de a megtáma* Az 1. §. szerint a törvényhatósági bizottság közgyűlése vagy tagjainak a fele együttesen a közigazgatási bíróság előtt panaszt emelhet a kormánynak, miniszternek vagy ezek bármely közegének a törvényhatóságra sérelmes rendelete, határozata és intézkedése ellen azon az alapon, hogy az törvényt vagy más törvényes szabályt sért. A 25. §. szerint «az 1886 : XXI. t.-cz. 19. §-a, 57. §-ának e) pontja, 68. §-ának c), d) és h) pontjai, 7?. g-ának d), e) és h) pontjai, továbbá az 1872 : XXXVI. t.-cz. 12. §-a, 69. §-ának e) pontja és 74. §-ának d) és ej pontjai, a mennyiben a törvénybe ütköző rendeletekkel szemben követendő eljárást szabályosak, . . . hatálvukat vesztik.*