Jogállam, 1911 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1911 / 10. szám - A törvényhatóság foganatosító tevékenysége. Felírás és ellenállás

768 KÖZJOG ÉS KÖZIGAZGATÁS. szággyülés e határozatát ugyan kifogásolta, de a megyék mégis annak értelmében a törvénytelen rendeletekkel szemben felírtak, — a felirás daczára fenntartott törvénytelen rendelet végrehajtását pedig megtagadták.1 Az i54.5. évi XXXIII. t.-cz. szellemében szól az lójj. évi XVIII. t-cz., midőn megállapítja, hogy a Hármaskönyv rendelkezéseinek ellenére keletkezett rendeletek semmi erővel nem birnak, — az 1791. évi erdélyi VIII. t.-cz.. a mely szerint a király pátenseit semmiféle hatóságoknak elfogadni nem szabad ; stb. Különösen a meg nem szavazott adók behajtását és ujonczok kiállítását kívánó rendeletek ellen kivánt a törvényhozás védekezni ; felismerte ugyanis az adó- és ujonczmegszavazási jog alkotmányos fontosságát és e téren e törvénytelen rendeletek végrehajtásától a törvényhatóságokat külön kifejezetten is eltiltja." Az így keletkezett törvényes helyzetet változatlanul vette át az 1848. évi törvényhozás, sőt az ez után keletkezett törvények sem találtak azon lényegesebb változtatni valót. A megye ellenállási és felírási joga a modern eszmékkel nem jutott lényegesebb összeütközésbe, csak némileg korlátolni kellett azokat. Mig Szentkirályi Móricz a korlátozást ugy kívánta, hogy szemben a régi korlátlan felírási joggal a megye csak egyszer írhasson fel a minisztertanácshoz, azután már csak utólagosan kereshessen az országgyűlésnél orvoslást, 3 — addig Tis^a Kálmán módot keres arra, hogy a felirás daczára fenntartott rendelet végrehajtását is megtagadhassa a megye, ha a törvénytelenség bíróilag is megállapittatott.4 A törvényhozás 1870-ben Szentkirályi álláspontjára helyezkedett, de a fejlődés kimutatta a Tisza Kálmán fejtegetéseinek alapos voltat, mikor legújabban a közigazgatási bíróság hatáskörét ép a törvényhatóságok érdekében kiterjesztette. III. Tételes jogunkban'3 mindenek előtt kifejezésre jut az alapelv, hogy a törvényhatóságok a végrehajtó hatalom gyakorlásának rendes és közönséges szervei ; a törvények és kormányrendeletek végrehajtása csakis akkor nem tartozik a törvényhalóságok hatáskörébe, ha a törvény az általános szabály alól kivételt tesz.6 A törvények végrehajtása alól a törvény a törvényhatóságot semmi esetben fel nem menti, ellenben a kormányrendeletek ellen a végrehajtás előtt bizonyos esetekben felírási jogot ad.7 1 Vis inertise. V. o. Timon Ákos: Magyar alkotmány és jogtörténet, II. k. 668. I. 2 1^04 : I. t.-cz.; 1715 : VIII. t.-cz.; 1741 : XXII. t.-cz. és különösen ai /ygo//yoi : XIX. i-cx. 5 Eszmetóredékek a vármegyék rendezéserői (1867). •* Parlamenti felelős kormány és megyei rendszer (1865). 5 Különösen az 1870 : XLII. t.-cz. 1--,—17., 43., JJ. — 56., 58. és 65. §-a ; az H 72 : XXXVI. t.-cz. 11 — íj., 58., 60., 70.—72. és 74. §-a ; az 1886 : XXI. t.-cz. 18.—20., 4-.. 57.', 64.-66., 68. és 7j. g-a ; a fiumei városi statútum 82. és 85. §'-a. 6 1886 : XXI. t.-cz. 18. S-a és az 1872 : XXXVI. t.-cz. 11. §-a. 7 1886 :XXI. t.-cz. 19. §-a és az 1872 : XXXVI. t.-cz. 12. §-a.