Jogállam, 1911 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1911 / 1. szám - Schwarz Gusztáv tanítása a jogi személyről a német jogi irodalomban

64 Dl SZLADITS KÁROLY a jogviszony többi elemei lerakódnak. Az ilyen jogi képződéseket nem lehet beleszoritani a jogalanynyá tett «lény» (értsd: ember vagy embercsoport) fogalmi korlátai közé. Mi több: Schwar^ szemlélete szerint a jogrend még akkor is, a mikor az alanyi jognak csakugyan emberi lény az érdekhordozója, sohasem magát ezt a lényt, hanem annak érdekeit, czéljait részesiti védelemben. Az egyes embert illető jogok sem magát az embert pur et simple, hanem ennek a jog által helyeselt czéljait szolgálják. E czélok és az ember közt ugyanaz a viszony, a mit Hölder ismer fel a képviselet lényegéül: váromány a helyes czélgondozásra. A cselekvőképes ember valójában a saját czéljainak a jogi képviselője; mihelyt a czéljai érdekében kezére bizott jogokkal visszaél, a maga (objective helyes) czéljait nem jól gondozza, eltávolítják és más képviselőt rendelnek neki (a tékozló gondnoka!), csak úgy, mint a mikor az elmozdított gyám helyébe mást neveznek. íme tehát, Schwarz szerint a c%él minden alanyi jog magva, akár embert, akár más alakulatot illessen a jog, a vagyon. Czélvagyon tehát az egyes ember általános vagyona is, külön czélvagyonok az ember vagyonából kiemelt fiókvagyonok. Annyi a jog, annyi a vagyon, a mennyi a jogilag önállósított czél. Lehet egy embernek több vagyona, több embernek egy vagyona. Ez magyarázza az önalperesség, a fiduciarius joggyakorlás és egyéb jogi «crux»-ok rejtélyeit. S a miként a jogviszony egyik oldalán meg kell különböztetni a subjectiv érdekképviselőt az objectiv czélrendeléstől, a mely kettő együtt adja ki a teljes jogosultságot, azonképen különböztetni kell a kötelezettség oldalán is a subjectiv alávetettség és az objectiv vagyonszavatolásr közt. Az igaz, hogy a jog parancsait csak épeszű emberhez intézheti; sem az őrült, sem a csecsemő, sem az alapítvány nem lehet valaminek a tevésére kötelezve. Ezt Hölder szokott éleselméjűségével helyesen konstatálja. Ámde a jogviszony passiv oldalának nem ez az egyedüli, nem ez a lényeges eleme. Másik és állandó eleme a