Jogállam, 1911 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1911 / 9. szám - Az 1909. évi osztrák büntetőjavaslat. 16. r.

SZEMLE. függő rendeleteknek készítésében s a büntető novella előkészítésében. A. Bp. életbeléptetése után 1901-től 1911-ig mint koronaügyészi helyettes fejtett ki jelentékeny tevékenységet. Ez állásából nevezte őt ki a király a Curia tanácselnökévé. Az a nagy munkásság, a melyet Baumgarten Izidor e hosszú hivatalos pályán kifejtett, nem akadályozta őt abban, hogy már korán megkezdett tudományos működését folytassa. Baumgarten a hivatalos pályán is első sorban mindig jogász és jogtudós maradt, a ki ismereteit állandóan gyarapította és tudományos munkáival szakirodalmunkban első rendű helyet foglalt el. Büntető tanulmányait kezdetben a «Magvar Igazságügy", majd a «Büntetőjog Tára», legújabban a «Jogállami hasábjain közölte. De összegyűjtve is kiadta azok legértékesebbjeit két önálló kötetben, a melyek 1907-ben jelentek meg s a melyeket a «Jogállam» annak idején kellően méltatott. A kir. Curiának szerencsét kívánunk dr. Baumgarten Izidor kineveztetéséhez. fi.) — A\ országos bírói és ügyészi egyesület pozsonyi közgyűlése. Ez évoktóber hó 8-án tartotta az országos birói és ügyészi egyesület évi rendes közgyűlését Pozsony városában. A közgyűlésnek különösen nagy jelentőséget adott az a körülmény, hogy a napirendre volt tűzve az állásfoglalás az igazságügyminiszternek a polgári perrendtartást életbe léptető törvény tervezetének 78. és 79. §-aiban foglalt ama része ellen, mely szerint az igazságügyi kormánynak joga legyen 4 éven keresztül bármely ité'őbirót nyugdíjazni, még ha a tösvényes feltételek fenn sem forognak, és bármely első birót áthelyezni. Ez a fontos kérdés az egész magyar birói kart mélyen érintette és állásfoglalásánál egybe tömöritette. A közgyűlésen nem csak az egyesület 70 osztályának megbízottjai vettek részt, hanem összesereglettek a birák, ügyészek és jegyzők több százszámban az ország minden részéből, — megbízva az egyesület igazgatóságát, hogy egy részletesen megokolt előterjesztésben kérje az igazságügyminisztert és az országgyűlés kép viselőházát, hogy a sérelmes intézkedések a javaslatból egyszerűen kihagyassanak. A közgyűlést Grecsák Károly elnök hatásos elnöki beszéde nyitotta meg, — majd az igazgatóság jelentését tárgyalták, melynek kapcsán határozatba ment, hogy a táblabírák, továbbá a bírósági jegyzői kar helyzetének javítását kérik a kormánytól. — A budapesti államrendőrség működéséről s^óló jelentések, a «kék könyv»-ek, közigazgatási rendészetünknek, ideértve a bűnügyi megelőző, felderítő s Ítélkező tevékenységet is, évről-évre érdekes és tanulságos tükörképeit szolgáltatják. A legújabban megjelent kötetről, az 1910. évről szólóról is megállapíthatjuk, hogy beható, rendszerezett s nagy részben egyébként hozzáférhetetlen adaléktömeget tartalmaz az állam és a társadalom védő s biztosító czélzatu munkásságának történetéhez. Bennünket e helyütt az államrendőrség bűnügyi osztályának tevékenysége érdekelvén elsősorban, kiemeljük, hogy a budapesti államrendőrség a bűnügyi igazságszolgáltatás terén a kontinens legjellegzetesebb e nemű hatósága, annál-