Jogállam, 1911 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1911 / 1. szám - Schwarz Gusztáv tanítása a jogi személyről a német jogi irodalomban

SCHWARZ GUSZTÁV TANÍTÁSA A JOGI SZEMÉLYRŐL. Ól sületi vagyon a tagokat illeti ugyan, de csak hivatali vagyonként, mint czélgondozókat, érdekképviselőket; az ilyen egyesület vagyona voltakép alapítvány, testületi képviselettel. Ellenben az egoisztikus, a tagok saját czéljaira szolgáló egyesület vagyona közvetlenül a tagoké, a kik azt magánvagyonukként birják. E tekintetben Binder gondolatmenete (Das Problem der juristischen Persönlichkeit) eltér a Hölderétől. O is hatalomnak tekinti az alanyi jogot, mely csak cselekvőképes alanyt illethet. O azonban minden testületet cselekvőképes alanynak ismer el és a saját jogán határozó testületet minden esetben a testület czéljaira szolgáló vagyon igazi alanyának tekinti, még akkor is, ha a testület altruisztikus czél szolgálatában áll. Egyebekben Binder Hölderrel csaknem egy csapáson halad és a kettejük elmélete azonos szempontok szerint esik birálat alá. Schwar^ Gusztáv már most ezt a Hölder-Binder-íéle eszmemenetet ragyogó dialektikával, éles bonczolással valóban izekre szedi szét. Kimutatja, hogy ez az elmélet szigorúan logikus ugyan, de egyoldalúságában teljesen fonák eredményekre vezet. Nem hihetjük el, hogy a tulajdonnak vagy a követelésnek másmás az alkata és tartalma a szerint, a mint kiskorút vagy nagykorút, épelméjűt vagy elmebeteget, embert vagy alapítványt illet. Csakugyan jog- és vagyon nélkül való az a cselekvőképtelen személy, a kinek nincs törvényes képviselője? Csakugyan elvesztem-e minden este altomban minden jogomat, hogy reggelre felébredve újból visszanyerjem? Nem tolvaj-e, a ki az alvót, vagy a gondnok nélküli őrültet meglopja? Nem sikkasztó-e a gyám, ha gyámoltja vagyonát eltulajdonítja; avagy igazán a magáét tulajdonítja-e el ilyenkor és csak hivatali kötelességét szegi meg? Jogutódlás áll-e be vájjon, ha a cselekvőképtelen önjogúvá lesz? Ily kérdések özönével ostromolja Schwar^ a támadott elméleteket s e kérdésekre azok bizony adósok maradnak a felelettel. De éles világításban mutatja be Schwar? e tévedések okát is. Hölderék egyre csak a jogviszony alanyi oldalát nézik: azt, hogy a joggal embernek kell élnie és hogy a kötelezettséget