Jogállam, 1911 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1911 / 1. szám - A telekkönyvi jogrendszer és reformja. 1. r

^4 D? SEBESS DÉNES ben, mint ama többi kérdéseké, a melyeknek eltérő szabályozását az egyezmény nem bizza a szerződő államok szabad akaratelhatározására. Ha az egyes szerződő államok a törvénytervezettől eltérőleg a többiek között megállapíthatják, hogy a váltó elnevezés nem szükséges a váltó érvényéhez, hogy a bemutatóra szóló váltó semmisnek fog tekintetni, ha azt az ő területén bocsátották ki, fogadták el stb., hogy a területén kiállított forgatmányban oly kitétel, a mely elzálogosításra utal, nem Írottnak fog tekintetni, hogy a saját területén elvállalt váltókötelezettség biztosítására külön okiratban is vállalható váltókezesség, ha megállapíthatják, hogy a törvénytervezettől eltérőleg más, mint a tervezet 47. czikkében meghatározott napon kell a váltót fizetés végett bemutatni, hogy az általános rendelkezéstől eltérőleg a részfizetést visszautasíthatja, hogy a tervezettől eltérőleg szabályozhassa a gazdagodási kereseti jogot, ha a váltóelévülést felfüggesztő és megszakitó okokat a törvénytervezet általános rendelkezésétől eltérőleg szabályozhatják, akkor a váltójog egységesítéséről, a szónak valódi értelmében beszélni alig lehet, mert akkor a váltójog egynémely sarkalatos kérdései fognak oly különféle szabályozást nyerni, a mely a váltóforgalomban és a különböző államok külön jogszolgáltatásában a jogbizonytalanság egy oly ujabb neméhez fog vezetni, a melynek épen kizárása képezte és képezi a váltójog egységesítése iránti törekvéseknek az indító okát. (Folytatása következik. A TELEKKÖNYVI JOGRENDSZER ÉS REFORMJA. Irta : SEBESS DÉNES. I. A telekkönyvi jog integráns része lévén az ingatlanokra vonatkozó dologi jogszabályoknak, szabályozója a földtulajdonjog változásainak, alapja a jelzáloghitelnek, földbirtokjogunknak fejlődésére és ujabb alakulatára döntő befolyást gyakorol.