Jogállam, 1911 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1911 / 1. szám - A váltójog egységesítése. 1. r

A VÁLTÓJOG EGYSÉGESÍTÉSE. $ I hó 27. napján megjelent számában, az Igazságügyi Javaslatok Tárában, a mi igazságügyi kormányunk is eredeti franczia szövegében és hivatalos magyar forditásban közzétett. Ez a közzétett tervezet, a melyet a hágai konferenczián résztvett 30 állam képviselői fogadtak el és irtak alá, a nemzetközi váltóforgalomban mindazoknak a visszásságoknak elejét kívánja venni, a melyek a mai váltójogok különböző voltából a dolog természeténél fogva elő kell hogy álljanak. Sajnálatos ugyan, hogy ez az egységes váltójog nem fog kiterjedni Anglia és az Északamerikai államok jogterületére, a mennyiben ezeknek az államoknak a képviselői mindjárt az értekezlet kezdetén kijelentették, hogy az általuk képviselt államok az ott a váltójog terén uralkodó jogállapotot megváltoztatni nem hajlandók és a váltójog egységesítése érdekében esetleg csakis arra készek, hogy saját váltójoguk némely intézkedéseit módosítsák — és igaz ugyan, hogy a most közzétett tervezetben kifejezésre jutott megállapodások még azokra az államokra sem kötelezők, a melyek képviselői azt elfogadták és aláírták — mind a mellett indokoltan mondhatjuk, hogy a hágai értekezletnek ez a közzétett tervezete mindenesetre közelebb hoz bennünket a nemzetközi váltóforgalom biztonsága érdekében olyannyira szükséges egységes váltójoghoz. Mielőtt magának a tervezetnek és az abban lefektetett jogszabályoknak a tüzetesebb ismertetéséhez hozzáfognánk, mindenekelőtt arra akarunk reámutatni, hogy a konferenczia az idegen és a saját váltóról szóló egységes törvénytervezeten kívül elkészítette annak a nemzetközi egyezménynek a tervezetét is, a melylyel az egyes államok a dolog természete szerint kötelezettséget kell hogy vállaljanak a tekintetben, hogy a szerződő államok az idegen váltóról és a saját váltóról elkészített tervezetet törvényerőre emelik és ezzel az egyezménynyel egyidejűleg életbeléptetik és pedig nemcsak szorosabb értelemben vett államterületeiken, hanem összes gyarmataikon, birtokaikon, vagy a védőségük alatt álló területeiken és konzuli bíráskodásuknak területeiben abban a mértékben, a melyben 4*