Jogállam, 1911 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1911 / 1. szám - Külföldi ítéletek az új polgári perrendben

KÜLFÖLDI ÍTÉLETEK AZ UJ POLGÁRI PERRENDBEN. foglalt szigorítás nem alkalmas teljesen annak a czélnak elérésére, a melyet az igazságügyi bizottság a jelentés szerint vele elérni akar. E szerint a szóban levő szigoritás különösen azt volna hivatva kizárni, hogy csupán a vagyon fekvése szerint külföldön hozott Ítélet a belföldön elismertessék. Ezzel a rendelkezéssel azonban a czél csak akkor volna elérve, ha a külföld ezt az illetékességet saját polgáraival szemben nem alkalmazná. Tényleg azonban itt nem tesznek különbséget bel- és külföldi között, legalább azok az államok, a melyek hozzánk legközelebb állanak, ezt nem teszik, s igy a magyar biróság mégis kénytelen lesz olyan külföldi Ítéletet érvényesnek elismerni, a mely csupán a vagyon fekvése alapján hozatott, mert hiszen csupán a vagyon fekvése alapján a külföldi biróság saját polgára ellen is eljárhat. A szigoritás leginkább azt fogja kizárni, hogy a magyar bíróságnak a retorzió alapján hozott Ítéletet kelljen érvényesnek elismernie. Ez ugyan nem jelentéktelen dolog, de az alperes megvédésére nem elég. Nem uj dolog, mert a mi jogászköreink épen a közel múltban foglalkoztak vele sokat, hogy a belföldi illetékességet állítani oda az érvényesség elismerésének feltétele gyanánt a belföldi érdekek megvédésére, nem elegendő. És ha ezt mégis teszszük, azt csak bizonyos szigoritásokkal szabad tennünk. Az uj szöveg szigorításai ugyan elég jelentősek, de nem tartalmazzák azt a megoldást, a mely kielégítene. Egy nagy hasznuk azonban mégis van, hogy a külföld s itt egyelőre nem gondolok Ausztriára, miattuk magyar Ítéleteket nem igen fog érvényeseknek elismerni s igy viszonosság hiányában a magyar bíróságok sem fogják ezt tenni a külföldiekkel szemben. Vagyis, el fogjuk érni velük a külföldi Ítéletek érvényének elismerése kérdésében az elzárkózást, a mely bizonyos körülmények közt, s ezt alább röviden még érinteni fogom, szerződésen kivüli állapotban a legelőnyösebb. A mi a viszonosságot illeti, erre nézve az uj szöveg eltérése abban áll, hogy az csak akkor tekinthető meglévőnek.