Jogállam, 1911 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1911 / 1. szám - Jogerő a közigazgatási intézkedések területén

JOGERŐ A KÖZIGAZGATÁSI INTÉZKEDÉSEK TERÜLETÉN. 17 nak találom. Ez a hatalmi önkény brutális gyakorlatára vezetne. Ez egyenes agyonhallgatása annak a megczáfolhatatlan ténynek, hogy a ((közigazgatási contentiosus ügy» az élő közigazgatási jogokban igen gyakran tiszta magánjogi viszony. De viszont azt a könnyedséget, mely minden tépelődés nélkül alkalmazza a jogerő hatásait a közigazgatási eljárásban, szintén lényegesen elhibázottnak, az igazságos eljárás érdekeivel egyenesen ellentétben állónak tekintem. Az nyilvánvaló, hogy a vitás közigazgatási ügyek területe a tételes jogokban ma a legheterogenebb természetű ügyek összetételéből áll. Ezért oly útmutató elvet kell találnunk, mely e tarka csoporton keresetül is irányt tud jelölni. Ezért én abban a kérdésben, hogy a közigazgatási hatóság "jogerő c%imén» visszautasíthatja-e a\ uj előterjesztés megvizsgálását. azt a vezérelvet követném, hogy ha a hozott közigazgatási határozat már subjectiv jogokat állapított meg, és általában már szerzett jogról lehet szó, akkor ezek a szerzett subjektiv jogok föltétlenül követelik, hogy a «ne bis in idem» elve — kivéve természetesen az ('újrafelvételi eljárást•> — érvényesüljön.* Administrativ utón szerzett jogok uj formátlan közigazgatási eljárással nem sérthetők. Ez az elv az ebből önként folyó következtetésekkel mindenesetre világító lehet a szövevényes és homályos területen. Nem ölelhettem fel ebben a fejtegetésben a nagyjelentőségű kérdést a maga egészében. Sőt ezzel az alkalommal épen csak megérintettem és szándékkal kerültem a német irodalomban szélesen fölvetett annak a kérdésnek is fejtegetését, milyen elveket uraljon a közigazgatási bírósági Ítéletek anyagi jogerejének tana. Nem akartam a kérdés áttekinthetőségét sem ezzel, sem telje* Concha Viktor nagybecsű könyvében (Közigazgatástan, 108. lap.) igy nyilatkozik : A közigazgatási ténynek nagy erejéből származható nagy veszélyek, az a körülmény, hogy a közigazgatási tény uj állapotot hoz létre, okai annak, hogy minden közigazgatási hatóság megváltoztathatja tényeit, melyek időhöz nincsenek kötve vagy a mennyiben azok alapján az illetők már jogokat nem szereztek. Stengel {Lehrbuch des deutschen Verwaltungsrecht) igy nyilatkozik : Die Beschlüsse werden zwar nicht rechtskráftig, wenn sie nicht ausnahmsweise sich auf subjective Rechte beziehen, und kann denselben daher die exceptio rei judicatae nicht entgegengestelt werden . . . Jogillan. X. évf. i. f. 2