Jogállam, 1911 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1911 / 2. szám - A telekkönyvi jogrendszer és reformja. 2. r.

A TELEKKÖNYVI JOGRENDSZER ÉS REFORMJA. '4' az ingatlannak tényleges zálogbaadása és a kamatok fejében való használatba bocsátása, tehát az ujabbi jogszabályok szerint tiltott antichresis. Már az 1840: XX. t.-cz., melv az adóssági követelések betáblázásáról rendelkezik, megengedi ugyan az általános betáblázást az adós külön ki nem jelölt ingatlanaira, kivételt tesz azonban a szabad királyi városokra nézve, hol az általános betáblázás nem engedtetett meg, hanem csak a hitelező által kijelölt ingatlanra. Ezért kellett a betáblázási és föld könyvet összekapcsolni. Láttuk azt. hogy a telekkönyvi rendszer elvileg mereven érvénybe léptette a különlegesség intézményét a birtokrészletek tárgyi megjelölését illetőleg, annak daczára, hogy nem rendelkezett a tárgyi körülírás megbizható műszaki adataival. Az elv folyományaképen volt pontosan meghatározandó a jószágtest vagy birtokrészlet, avagy annak hányadrésze, a jelzálog összeg pontos megjelölése. A hannoveri államkormány az 1864 deczember 14-én beterjesztett jelzálogtörvény javaslatának indokolásánál elmondja, hogy a kormányzat nem eliminálhatta a javaslatnál az általános jelzálogjog intézményét, mert a specziálitás elve szigorúan megköveteli, hogy közhitelességgel és pontosan megjelöltessék az egyes földbirtokrészlet, ez pedig csak a földrészletek pontos felmérése által történhetik meg. E nélkül a specziálitás elve a legnagyobb jogbizonytalanságot és zavart idézi elő. Az osztrák polgári törvénykönyv 447., 448. és 469. §-ai szerint a jelzálogjog tulajdonképen nem egyéb, mint az ingatlan dologi megterheltetése. Az uj tulajdonos kötelezve nincsen fizetésre, hanem tűrnie kell a hitelező kielégítését a jelzálog tárgyából. A jelzálogjog alakilag a bejegyzés által meg van alapítva s csak a telekkönyvi törlés által szűnik meg, ilyképen tehát a jóhiszemű jogszerző az alapul szolgáló követelés elenyészése esetében is érvényesülhetne. Ámde a birói gyakorlat ellentétbe helyezkedett a bejegyzési és közhitelességi elv eme logikus következményé-