Jogállam, 1911 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1911 / 2. szám - A hágai váltójogi államértekezlet

1 22 DF FODOR ÁRMIN vétele után vagy az óvási határidő lejárta után keletkezett,, csak közönséges magánjogi engedmény hatásával bir. Az elfogadásról szóló harmadik fejezetben számos eltérést találunk a magyar váltótörvénytől. A 22. czikk megengedi azt a kikötést, hogy az elfogadás végetti bemutatás kötelező, vagy hogy a bemutatásnak bizonyos határidőn belül kell történnie. Megengedi továbbá minden váltóban annak a kikötését, hogy az elfogadás végetti bemutatás meghatározott idő előtt nem történhetik meg, valamint megengedi a telepitett és a lát után meghatározott időre szóló váltók kivételével az elfogadás végetti bemutatás feltétlen megtiltását is. A bemutatási kötelesség kikötését mind a kibocsátónak, mind a forgatóknak megengedi ; a bemutatási tilalom kikötését ellenben rendszerint csak a forgatónak. A hágai tervezet 20. czikke lát után bizonyos időre szóló váltóknál az elfogadás végetti bemutatás határidejét a kiállítástól számított hat hónapban állapítja meg, eltérőleg a magvar váltótörvény 19. §-ától, a mely szerint az két esztendő. A kibocsátó és a forgatók ezt a határidőt megrövidíthetik, de csak a kibocsátó hosszabbithatja azt meg és pedig legfeljebb hat hónappal. Ujitás jogunkkal szemben a hágai tervezet 27. czikkének az a rendelkezése, hogy az intézvényezett, a kinek a váltót elfogadás végett bemutatták, válaszát a bemutatást követő első köznapon köteles a váltóbirtokossal közölni. Nálunk, valamint Németországban ennek a nyilatkozatnak nyomban kell megtörténnie, ellenesetben a váltóbirtokos felveheti az óvást. A franczia és angol jog 24 órai időt ad az intézvényezettnek a nyilatkozatra abból a czélból, hogy ez alatt az idő alatt esetleg tudakozódhassák. A hágai értekezlet e részben elfogadta az utóbbi álláspontot. A magyar váltótörvény 21. §-a szerint a megtörtént elfogadást visszavonni nem lehet. A hágai tervezet 29. czikke ezt olykép módositja, hogy az intézvényezett, a ki a váltót el-